Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)
ADATTÁR - Antall József—R. Harkó Viola: Vehle Ferdinánd kiadatlan orvosi tanulmányi reformtervezete 1848-ból
csak hivatásukban lelik, ennek felvirágzása végett tehát velem együtt készek mindent kockáztatni, azon társaim nevében, kik az orvostudomány állását megfogták és magokat a tudományos kúp nagy építése mellett együtt munkáló tagoknak tekintik, ezek nevében bátorkodók az illető Minisztériumnak, kitől jövendőben az orvosügy függend, megbírálás végett egy orvos tapasztalatait előterjeszteni, mely már régen a magyarországi orvostudomány és ennek képviselőiről megfontolva gondolkodott. — Az orvosok csak egyet kívánhatnak a kormánytól, ez pedig a tudomány. Az állomány biztosítsa nekik a tudományt egész kiterjedésében. A kormány viselje annak gondját, hogy az összes tudomány, melynek végeredménye az orvostudomány, az orvosoknak teljes tulajdona légyen. Az elárvult, nálunk századok óta mostohán kezelt, sokféleképpen méltatlanított és félreismert tudomány az, amelynek létéért küzdenünk kell Fölösleg volna mind azon okok kikutatása, melyeknél fogva az orvostudomány száz év óta nálunk annyi ápolásban és szeretetben, annyi élénk és tettleges segítségben nem részesíttetett, mint más, még absolutisticus országokban, hol csakugyan a szabad gondolatot gátoló sorompók mellett az említett tudomány mind ezekben oly bőven részesíttetett, s jelenleg részesíttetik. Az orvostudomány, mely legújabb korban oly kifejlődést és irányzatot nyert, melyről tíz év előtt álmodni sem merészeltünk, hiába tekint gyámol után, melyet méltán Magyarország is számára nyújtani köteles volna. Ámbár S toll fí idejétől napjainkig, melyekben így Stáhly, 7 Bene, H Tognio 9 és mások díszlenek, Magyarország is szinte néhány magányos orvostudományi hőst szült, mégis legújabb időig igen csekély módon előmozdította a tudomány virágzását, mert orvosainak hiányzik amaz általános részvét az orvostudományok sorsa iránt, hiányzik a benső ösztön a tudomány és további kiképzés iránt, ama tökéletesítési vágy hiányzik, mely mind összevéve az istenes szikrát lánggá éleszti, mellyel bájos fénybe borítja, melyben magas állásának léte fontosságának és az emberiség legfőbb érdekeivel szoros összeköttetésének csillogni kell. ... Mostani pillanatban, midőn Magyarország azt elérte, minek keresése századok óta erejének oly nagy részét tőle elvonta, hogy a békegyümölcs számára munkálni nem tudott, e talán soha sem többé visszaforduló újító pillanatban, felszólítom, az illető kormány és önök tisztelt ügytársaim segítségét arra, hogy az olyannyira áldott Magyarországunkban, hol a mindenre nézve ezerszeresen gyümölcsöző föld ugarban hever, a tudománynak bemenet szereztessék. e Stoll, Maximilian S. (1742—1787). Az első bécsi orvosi iskola kiemelkedő tagja. 7 Stáhly Ignác (1787-1849) Országos főorvos. A pesti sebészeti és anatómiai tanszék tanára. 1848-ban az ügyek osztályának vezetője és a katonai egészségügy irányítója. s Bene Ferenc (1775 — 1858) A pesti egyetemen 1802-től az elméleti orvostan és államorvostan tanára. 1801ben ő kezdte meg Pesten a himlőoltásokat. a Tognio Lajos (1798—1854) A pesti egyetemen 1825-től a kórtani és gyógyszertani tanszék tanára.
