Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)
ADATTÁR - Antall József—R. Harkó Viola: Vehle Ferdinánd kiadatlan orvosi tanulmányi reformtervezete 1848-ból
ADATTÁR VEHLE FERDINÁND KIADATLAN ORVOSI TANULMÁNYI REFORMTERVEZETE 1848-BÓL 1 ANTALL JÓZSEF-R. HARKÓ VIOLA 1848 márciusa termékenyítőleg hatott a magyar orvosképzés ügyére is. Az orvosi kar kezdettől fogva élénken részt vett az új szellemi és politikai áramlatok hatására alakuló eseményekben, 1848 májusában Eötvös József közoktatási miniszter felszólítja javaslatkészítésre az egyes karokat az egyetemi reform tárgyában Az „idomítás és tanultatás" helyett új, más szellemű tanrendszer kialakítását kívánja, mely a tanulók számára alaposabb képzést biztosít. Az új egyetemi alapszabály megjelenése után két feladat háramlott az orvosi karra: saját szervezetének újjáalakítása és az orvostanulmányi reform elkészítése. Ez a reformszellem mozgásba hozta az egész magyar orvostársadalmat és elindítója lett számos orvosi tanulmányi reform elkészítésének. Most nem térünk ki annak vázolására, milyen bonyolult helyzetet teremtett ennek a reformszellemnek az érvényesülése az orvosi karon, hogyan éleződtek ki az ellentétek az ún. „külorvosi" és „belső orvosi" kar között. Csak arra szorítkozunk, hogy egy olyan reformtervezet részleteit ismertetjük, mely eddig még kiadásra nem került. 2 Készítője Vehle Ferdinánd, Baranya megyei járási orvos, több tudós társaság tagja, akinek életéről, működéséről keveset tudunk, de akit tanulmányi tervezete alapján kiváló képzettségű, nagy műveltségű, széles látókörű, több külföldi országot megjárt, számos idegen nyelvet értő emberként ismerünk meg. Diplomáját nem hazai egyetemen szerezte, neve nem szerepel a pesti orvosi karon végzettek között. Sikerült annyit megállapítanunk, hogy a főispán 1847ben Vehle Ferdinánd Alajost nevezte ki a mohácsi járás sebészorvosává Bertalan József nyugdíjazott orvos helyére. Vehle Ferdinánd bemutatta a megyegyűlésnek orvosi oklevelét, melyet a közgyűlés aztán kihirdetett. Később fizetésemelést kért a megyétől, majd 1850-ben új állást pályázott meg. 3 Hazai működése során 1 A szerzők az Orvostörténeti Közlemények 1972. évi egyik kötetében közlik „Eötvös József felsőoktatási politikája és az orvosképzés reformja 1848-ban" című forrástanulmányukat, amelyben ismertetik a legfontosabb tervezeteket. 2 Hajdú János : Eötvös József báró első minisztersége (Budapest, 1933) c. könyvében említi a Vehle-féle tanulmányi tervezetet, és ismerteti röviden a 24,, 173 — 174. és 182. oldalakon. (Korábban, 1846-ban több dolgozata jelent meg az Orvosi Tárban.) :i Baranya Megyei Levéltár, Közgyűlési jegyzőkönyv, 1847. március 8. 587, jksz.; 1142. jksz.; 303/1849. alispáni iratok; 3810/1850. sz. megyefőnöki irat. — A Baranya Megyei Levéltár szíves segítségéért ezúton is köszönetünket fejezzük ki (A. J. — R. H,V.)
