Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Huszár György: A budapesti fogorvosi iskola nemzetközi jelentősége (német nyelven)

Árkövy mellett a nemzetközi irodalom sokszor idézi iskolájának tagjait is. Rothman Ármin (1860—1932) magántanár legjelentősebb műve a „Patho-Histologie der Zahnpulpa u. Wurzelhaut" c. monográfia 1889-ben jelent meg. E mű a fogászati szövettan úttörő jelentőségű munkái közé tartozik. Hattyasy Lajos (1854—1921) magántanár nagy sikert aratott tanszerkészítményeivel az 1900. évi párizsi és az 1904. évi St. Louis-i kiállításon. A fogászati hídpótlások Salamon Henrik (1865 — 1944) egyetemi rk. tanár által javasolt rendszertanát és nomenclaturáját világszerte elfogadták és ma is általánosan használják. Lelkes, külföldön is ismert művelője volt a fogorvostörténelemnek. Az Árkövy-iskola Bécsbe szakadt világhírű tagja volt Károlyi Mór (1865—1945), aki a fogágybetegség kóroktanának új tényezőjére, a túlterhelésre hívta fel a figyelmet. A két világháború között a budapesti fogorvosi iskola jelentősége viszonylag csökkent. Ennek politikai, társadalmi és személyi okai egyaránt voltak. Azért az iskola néhány tagjának (Szabó Józsefnek, Major Emilnek, Máthé Dénesnek és Bonyhárd Bélának) ebben az időszakban is kézikönyvei, ill. monográfiái jelennek meg német, olasz, ill. spanyol nyelven. A felszabadulás után új fejezet, jelentős fellendülés kezdődött a magyar fogászat történetében. A budapesti iskola nemzetközi jelentőségére utal, hogy tagjainak 1945 óta 10 kézikönyve, ill. monográfiája jelent meg idegen nyelven. A Stomatologia Hungarica alcímű Fogorvosi Szemlének 1970-ben már 63. évfolyama jelenik meg. Cikkeit a nemzetközi bibliográfiák nyilvántartják és a külföldi szakfolyóiratok is gyakran referálják tartalmát.