Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Huszár György: A budapesti fogorvosi iskola nemzetközi jelentősége (német nyelven)

Huszár, Gy.: Salamon Henrik (1865 — 1944). = Fogorvosi Szemle, 58, 161, 1965. Huszár, Gy. : Salamon Henrik (1865—1944) fogorvostörténeti munkássága. — Comm. Hist. Artis Med. 38 — 39, (1966), 97. Huszár, Gy. : A fogorvosképzés fejlődéstörténete. — Comm. Hist, Artis Med. 51 — 53, (1969), 167, Huszár, G. : The role of hungarian dentists in the history of odontology. — Internat. Dent Journal, 14, 502, 1969. Iszlai, J. : Adalékok a fogak helyzetbeli hibáinak nomenclaturájához és rendszeréhez. Odontoskop, 5, 49, 1897. Kemény, I. : Die klinischen Grundlagen der totalen Prothese, Leipzig, 1965, Major, E. : Der abnehmbare Teilersatz in der zahnärztlichen Praxis. Berlin — Wien, 1938. Máthé, D.—

Bonyhárd, B. : Le construzio delle prothesi totale. Firenze, 1938. Molnár, L. : Abkauungserscheinungen an natürlichen Zähmn. — Z. Stomatol. 37, 124, 191, 255. 1939. Molnár, L.— Schranz, D.—

Huszár, Gy. : Zubna protetika. Bratislava, 1952. Moreili, G. : Ueber Kaudruck. — Wiener Vierteljschr. f. Zahnheilkunde. H. 4, 1920. Morelli,G. .-Ein quantitativer Karies-Index. — D. Zahnärztl. Wschr. 34, No 17,1931. Plenk, J. J. : Doctrina de morbis dentium ac gingivarum, Viennae, 1778. Rothman, A. : Patho-Histologie der Zahnpulpa und Wurzelhaut. Stuttgart, 1889. Salamon, H. : Atlas der stomatologischen Brücken un. Regulierungsarbeiten, Leipzig, 1909. Salamon, H. : Eine Systematik der zahnärztlichen Brückenarbeiten. Berlin, 1923. Salamon, H. : Die neueste Geschichte der Zahnheilkunde (1880—1936) Bericht. IX. Internat. Zahnärzte Kongr. d. F.D.I. Wien —Berlin, 1936, p. 261. Salamon, H. ; A magyar stomatologia (fogászat) története. Budapest, 1962. Sturm, J. : Compte rendu du premier Congres Stomatologique International. Budapest, 1931. Szabó, J. : Odontoiatria practica. Milano, 1928. Szabó, J. : Tratado de Odontalgia practica. Barcelona, 1933. Összefoglalás A Nagyszombati Egyetem 1769-ben felállított Orvosi Karán a fogászat az oktatás szempontjából a sebészet egyik kis részfejezete volt és ezt Plenck József Jakab (1739 — 1807) a sebészet és szülészet tanára adta elő. 1778-ban Plenck mint a Budára költözött Egyetem tanára „Doctrina de morbis dentium ac gingivarum" címmel fogászati könyvet ír. A mű német, olasz és lengyel fordításban is megjelent. 1844-ben Nedelko Döme (1812—1882) engedélyt kap a karon a fogászat oktatására. Figyelemre méltó tény, hogy a Pesti Egyetem a fogászati rendkívüli tanszék felállításával sok nyugati, nagyobb egyetemet megelőzött és így nemzetközi jelentőségű példát mutatott. A magyar fogászati iskola kialakulása, a múlt század 80-as éveiben két kiváló szakemberünknek, Iszlai Józsefnek (1840—1903) és Árkövy Józsefnek (1855 — 1922) köszönhető. Iszlai volt a szerkesztője az első szaklapunknak az Odontoskóp-nak, amelynek cikkei magyar és részben német nyelven jelentek meg. Iszlai egyik úttörője volt a fogászati röntgenológiának. — Iskolaalapító, nemzetközi hírű fogorvos volt Árkövy, akinek „Diagnostik der Zahnkrankheiten" c. műve 1885-ben jelent meg Stuttgartban. Árkövy a fogorvos klinikai észleleteit a pathologus szemléletével és módszereivel értékeli és úttörő módon kialakítja a rendszeres fogorvosi diagnosztikát.