Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Halmai János: A pesti tudományegyetem néhány kiváló gyógyszerész-tanítványa és -professzora

gyógyszerészeti szakkönyv — Kátai G. —Felletár E.: „A gyógyszerészeti tudományok alapvonalai" — megírásában szerzőtárs volt: a III. köt. Gyógyszerészeti vegytan Pest. 1807., az ő munkája. Felletár fedezte fel, hogy a hullarészekben rothadás közben alkaloid-szerű organikus anyagok keletkeznek. E hullamérgeknek nevezett vegyületek a szokásos kivonási eljárások során a növényi eredetű alkaloidokkal hasonló módon kivonódnak, és így súlyos tévedések kútforrásai is lehetnek bűnügyi vizsgálatok során. Ó ezeket az anyagokat a „hullák szervi aljai" (bázisai) névvel jelölte meg, és már 1868. évi egyik jelentésében beszámolt erről az észrevételéről, de csak 1874-ben publikálta. így a felfedezést Schelmi olasz tudósnak tulajdonítják, akitől a ptomain elnevezés származik (1873). Dr. Ilosvay Lajos (1851—4936) a kémia műegyetemi tanára, közoktatásügyi államtitkár, a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke, aki 22 éven át volt elnöke a Természettudományi Társulatnak. Elévülhetetlen érdemei vannak a kémia oktatásának, művelésének, a természettudományok előrehaladásának, eredményei elterjesztésének és széles körű művelésének terén. Dr. Karlovszky Geyza (1860—1936) a gyógyszerészi szakirodalom kiváló művelője, sok tudományos dolgozatot és közleményt is írt, pályafutását Than professzor mellett tanársegédként kezdte. Kommentálta a II. kiadású Gyógyszerkönyvet. A Gyógyszerészi Közlöny című szaklapnak haláláig nagytekintélyű, közismert szerkesztője, „aranytollú mestere" volt. Dr. Winkler Lajos (1863-1939) doktori értekezése 1888-ban jelent meg, és „A vízben oldott oxigén meghatározásáról" szólt; ez külföldön is elismertté tette nevét, és azóta sem publikáltak jobb módszert. 1893-ban habilitált és 1909-ben Than professzor utódaként átvette az Analitikai és Gyógyszerészikémiai Tanszék vezetését. Ott fejtette ki negyedszázadon át külföldön is elismert tudományos munkásságát, mely igen széles skálán mozgott. Közleményei száma meghaladta a 200-at. Kiváló érdemeket szerzett az oktatáson kívül szakférfiak nevelésével és a Magyar Gyógyszerkönyvek szerkesztésében végzett munkájával is. Szakmunkái külföldön is elismert kútforrások. Dr. Deér Endre (1865 — 1938) nemcsak kiváló gyakorló gyógyszerész volt, aki a „Jó Pásztor"-hoz címzett gyógyszertárát elismertté tette, ahol kémWinkler Lajos (1863-1939)