Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

Előszó

A magyar orvosképzés történetének kiemelkedő eseményét ünnepeltük 1969­ben. Kétszáz esztendővel ezelőtt, 1769» november 9-én kelt rendeletével orvosi karral egészítette ki Mária Terézia az 1635-ben alapította nagyszombati egyetemet, amelyet 1777-ben a fővárosba helyezett az uralkodó. Az áthelyezett egyetem történelmi és jogutódja a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint az 1951-ben önálló egyetemmé vált orvosi kar, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem. Az évforduló alkalmából jelentettük meg az Orvostörténeti Közlemények 51—53. (1969) jubileumi kötetét, amelynek valamennyi tanulmánya a magyar orvosképzés múltjával foglalkozott. Magyarország és Szlovákia orvostörténé­szeinek konferenciája jó példája volt a tudományos együttműködésnek, az egy­más jobb megértésére, álláspontja kölcsönös tiszteletben tartására való törekvés­nek. Az a tény, hogy a magyar egyetem bölcsője Nagyszombatban, az első világ­háború után Csehszlovákiához csatolt területen, a mai Szlovákia egyik városá­ban ringott, nem az ellentétek forrásaként, hanem a közös múlt közös erővel történő vizsgálatának jelképévé vált. A Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének Tudo­mánytörténeti osztálya által rendezett szomolányi konferencián (1969. október 9—10.) magyar meghívottak fejtették ki álláspontjukat. Nem sokkal később a Semmelweis Orvostudományi Egyetem és a Magyar Orvostörténelmi Társaság jubileumi ülésén (1969. november 11.) a magyar előadók között szlovák küldöt­tel is találkozhattunk. A két ülés anyagát Szlovákiában megjelenő kötet ismerteti szlovákul, míg mi magyarul, németül, franciául, angolul és oroszul közöljük anyagukat, illetve az előadások alapjául szolgáló tanulmányokat. Jól mutatják ezek az előadások a történelmi Magyarország felsőoktatási és orvosképzési viszonyait, a felmerült nehézségeket és a legjobbak által vallott reformterveket. A konferenciák természetéből következik, hogy különböző jel­legű dolgozatok, előadások kerülnek együttes kiadásra, néha ismeretterjesztő összefoglalások váltakoznak forrástanulmányokkal, illetve bizonyos ismétlődé­sek, azonos tények és események felidézése sem volt teljesen kiküszöbölhető az egymást követő szerzők munkájából. Célunk azonban nemcsak új anyagok közlése, hanem a tudományos ülések munkájának, eredményeinek és jellegének bemutatása volt.

Next

/
Thumbnails
Contents