Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Zalai Károly: A gyógyszerészdoktor-képzés fejlődése a budapesti egyetemen (német nyelven)

L I TERATUR 1. Ganzinger, K. : Zur Geschichte des Pharmaziestudiums an der Wiener Universität. = Österreichische Apotheker Zeitung No: 19. 1965. 2. Györy T.: Az Orvostudományi Kar története. 1770—1935. Budapest, 1936. 3. Lesky, E. : Österreichisches Gesundheitswesen im Zeitalter des aufgeklärten Absolutismus. = Arch, österr. Gesch. 122. Bd. 1. H. Wien, 1959. 4 Semmelweis Orvostudományi Egyetem. Album chyrurgorum et pharmacopoeorum. 5. Hőgyes E. : Milleneumi emlékkönyv a Budapesti Kir. Tudományegyetem Orvosi Karának múltjáról és jelenéről. Budapest, 1896. 6. Horváth J. ; Magyar doktor gyógyszerészek. = A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője. Budapest, 1934. 1. 7. Reichs-Gesetz-Blatt für das Kaiserthum Oesterreich. Jahrgang 1859. XXXI. Stück. 263. 8. Schelenz, H, : Geschichte der Pharmazie. Berlin, 1904. 9. Burkert, F. : Pharm. Zeitung 1928. 28. 10. Adlung, A.— Urdang, G. : Grundriss der Geschichte der deutschen Pharmazie. Berlin, 1935. 11. Felletár E, : A gyógyszertudori rangról. = Gyógyszerészi Hetilap 1862. 2. 12. Semmelweis Orvostudományi Egyetem. Album chyrurgorum. 752. 13. Gyógyszerészi Hetilap. 1862. 4. 14. Sztankai I. : A gyógyszerészeire és a budapesti gyógyszertárakra vonatkozó adatok. Budapest, 1935. 15. Mitteilung des Rectors Dr. S. Bélák. 16. Antal J. : Felletár Emil, a magyar törvényszéki vegyészet megalapítója. (1834— 1917). = Gyógyszerész. 1955. 6. 17. Baradlai ].—Bársony E. : A magyarországi gyógyszerészet története. Budapest, 1930. 18. Szigethy L. : A gyógyszerészek doktorátusa. = Gyógyszerészi Értesítő. 1897. 545. 19. Acta Universitatis 1915/16. 258. 20. A Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszertárának emlékkönyve 1907— 1967. Budapest, 1967. 21. Szabályzat az egyetemi gyógyszerészképzésről. Budapest, 1940. 22. Gyógyszerészet—Gyógyszerellátás. Egészségügyi Közlöny melléklete. 1962. 23. 23. Szentpétery I. : A bölcsészettudományi kar története 1635—1935. Budapest, 1935. 24. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktori szigorlati szabályzata. = Az ELTE értesítője. 1966/67. összefoglalás Gerhard van Swieten, a bécsi egyetem orvosi fakultásának igazgatója 1749. évi javaslatai meghatározólag hatottak nemcsak a bécsi, hanem egyetemünk orvosi fakultásának felállítására, továbbmenőleg az egyetemi gyógyszerészképzés megindulására is. Az 1769-ben alapított orvosi karon 1771-ben már két gyógyszerész vizsgázott és kapott „magister pharmaciae" oklevelet. A magasabb szintű képesítés, a gyógyszerészdoktori fokozat megszerzésére jóval később nyílt csak lehetőség* Ehhez az