Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Antall József—R. Harkó Viola—Vida Tivadar: Az orvosi kar fejlődése Budán és Pesten, 1777—1806

AZ ORVOSI KAR BUDAI ÉVEINEK ÉRTÉKELÉSE Azon túlmenően, hogy a Budára költözés ténye nem zökkentette ki az orvosi kart a már Nagyszombatban kialakult pályájáról, biztosította az orvosképzésben a kontinuitást, lassan emelkedő, de érzékelhetően magasabb színvonalon. A Ratio Educationis bevezetése, az 1 "80-ban kiadásra került és az egyetem alkotmányát biztosító Diploma inaugurale Mária Teréziának feltétlenül nagy érdeme. A budai éveknek különösen a második felére eső II. József-féle reformintézkedések és a közegészségügy szempontjából is alkotó császár saját szavai illenek: „Soha sem hagytam figyelmen kívül, bármit találtak is ki a beteg és sebesült emberek gyógyítására, könnyítésére és életben tartására; minden egyes ember értékes volt előttem."

22 Az ő személye, törődése és intézkedései nélkül az orvosi kar budai korszaka sivár szakaszát jelentette volna a magyar orvosképzésnek. AZ EGYETEM PESTRE HELYEZÉSE (1784) Az egyetem Budára helyezése alapos megfontolás és körülményes előkészítő munka után és globálisan értékelve, nemcsak az orvosi kar szempontjából, szerencsésen ment végbe. Annál drámaibbnak tűnik a Pestre helyezés ; az uralkodó kevéssel előtte tett intézkedései (kórház felállításának elrendelése a Várban stb.) ezt sejteni sem engedték. Itt az áttelepítés indoka sem az egyetem érdeke volt, hanem 1783-ban az országos kormányszékek áthelyezése Pozsonyból (Helytartótanács, udvari kamara, királyi kúria) az egyetem elhelyezését vonta maga után. Az áthelyezésnek kétségtelenül voltak előnyei : a hegy miatt Buda nehezebben volt megközelíthető, Pest fejlődése nagyot lendült, épült a Lipótváros, az egyetem is növelte a városfejlesztő kedvet, bár a város vezetősége sokszor kitért az egyetem méltányos kérései elől, de ugyanakkor féltették az ifjúság erkölcseit a nagy város káros hatásaitól, s újra felmerült az egyetem Pestről való elhelyezésének gondolata. Ebben a kérdésben végső döntést csak 1802-ben hozta meg I. Ferenc, aki nem az egyetem továbbhelyezését látta indokoltnak, hanem az ifjúság erkölcseinek megjavítását és rendeletileg tiltotta el az egyetemi hallgatókat a színház- és tánctermek látogatásától. A költözés az orvosi kar szempontjából nehéz helyzetet teremtett. Egyik hátránya volt, hogy a protomedikusi hivatal,

23 mely tk. az orvosi karon belül működött, Budán maradt. Nem költözhetett a kar végleges helyére. Az 1784/85. tanévet a célra nem alkalmas pálos kolostorban töltötték. Ez alatt folyt a kar otthonául kijelölt volt jezsuita ház (Újvilág és Hatvani u. sarkán; ma Semmelweis és Kossuth L. u. sarok) átalakítása. A gyakorlati órákat a városi kórházban 22 Györy T. : Az orvostudományi kar története 1770—1935. Budapest, 1936. 2;! A protomedicusi hivatal feladata volt többek között az orvosképzés ellenőrzése és igazgatása. 1803-tól az orvosi könyvek cenzúrázását is itt végezték. A Pestre költözésig helyileg is a fakultáson volt. 9 Orvostörténeti Közlemények 57—59