Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Perényi Frigyes: Gyógyszerészképzés a nagyszombati egyetemen 1770—1777

kérelmek sürgetések jóformán egymást érték. 59 Kiviláglik belőlük, hogy Winterl a legnagyobb nehézségek árán sem mondott le a gyakorlati kiképzés elvéről, melynek egyik tanúbizonysága egy anyagösszeírás a vegyszerekről, melyeket a gyógyszerészhallgatók kémiai oktatása alkalmával használtak' 50 (0. ábra). Magáról a kémiai előadások tartalmáról legjobb támpontul szolgál Reineggs Jakab nagyszombati orvosi disszertációja Systematis chemici ex demonstratio­nibus Tyrnaviensibus pars naturalis et esperimentalis theoretica (Tyrnaviae 1773) címmel. Kétségtelen, hogy a mű Winterl szellemét tükrözi vissza, és kia­dásának időpontja után inkább vonatkoztatható a nagyszombati viszonyokra, mint a későbbi időkben keletkezett ún. Winterl-kéziratok, melyeknek nagy része csak lejegyzett előadásoknak tekinthető. 01 A kémiai laboratórium fenntartására évenkint 300 forint volt kiutalva ( Winterl fizetésének egy negyedrésze). A laboratóriumhoz tartozott még egy szolga évi 144 forint fizetéssel. Rupp c ' 2 szerint a kémiai laboratórium gyarlóságát bizonyítja, hogy még évtizedek múltán se vette fel a versenyt „egy kisvárosi jóravaló gyógy­szerészi dolgozdával". Hogy ez Nagyszombatban is így lehetett, azt bizonyítja egy példa az „irigyelt" Bécsből, ahol a pozsonyi születésű Staehling József Ferenc az egyetemi vegytani laboratórium helyett az Arany Oroszlán gyógyszer­tárban készítette a híres Crantz professzor felügyelete alatt ásványvizek elemzé­séről szóló disszertációját. 63 A nagyszombati időkben a központosítás nagy divatja szerint a tankönyveket is Bécsből írták elő. A kémiát illetőleg az instrukciók szabad kezet biztosítottak Winterlnek a tankönyv megválasztásában vagy saját rendszere (systema pro­prium) követésében. Hőgyes szerint 64 csak a későbbi időkben lettek a kémia számára kijelölve tankönyvek. A laboratórium vegyszereinek említett kimutatá­sában 05 megtaláljuk, hogy Winterl valójában Boerhaave rendszerét követte, még­pedig ennek Elemente chemiae című több kiadást megért, német nyelvre is lefordított műve szerint. Az 1775. évi reform szintén ezt a munkát ajánlja Spiel­mann és Macquet tankönyvén kívül. 6 G 59 OL. Helyt. lvt. Acta consistorii No. 72. 80 OL. Helyt. lvt. Fundationalia, Lad. D, Fasc. 17. No. 696. 1772. febr. 5. ,;1 MTA kézirattára. Orvostudomány 4-rét, 10. sz. ' - Beszéd, melyet a Magy. Kir. Tudomány-Egyetemi Orvosi Kar fennállásának századik ünnepén 1871. május 13-án mondott Dr. Rupp N. János. Buda, 1871. XXI. 1. Magyary-Kossa Gy. : Magyar orvosi emlékek. IV, köt. Budapest, 1940. 1 77. M Hőgyes E. : i. m. 121. G5 L. 00. sz. jegyzet: tt Enumeratio materialium, quae pro uno chemiae et artis pharmaceuticae cursu ad ductum Elementorum Chemicae Herm(anni) Boerhavii una cum adjunctis retentiorum inventis rite tradendo quotannis consumi debent." — Györy T. : i. m. 50. lapján saját magának ellentmond : A lap elején említi van Swieten meghagyá­sát, aki Boerhaave rendszerét kívánja taníttatni, alább „saját rendszerről" beszél. r ' 6 Instituta facultatis medicae ... 10.: A szóban forgó művek: Spielmann, J. R. : Institutiones chemiae in usum praelectionem academicam. Editio secunda. Argen­torati 1 703. és Macquer, P. J. : Anfangsgründe der theoretischen und praktischen Chemie. Leipzig, 1768, (Fordítás franciából) Györy és hű másolói tévesen Marherr­nek írják — i. m. 90.

Next

/
Thumbnails
Contents