Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Perényi Frigyes: Gyógyszerészképzés a nagyszombati egyetemen 1770—1777

kitűnik a téves magyarázat. Györy egyébként kiváló munkájában a nagyszombati idó'szak méltatásánál kijelenti, a forrás közlése nélkül, hogy a kar gyógyszerészeket is képzett, egyelőre egyéves tanfolyamon.

E0 Ugyané munkában tovább közli,

51 hogy „1772-ben az orvostudományi kar fennhatósága alá helyeztetett a gyógyszerészképzés és ezzel kivonattak a céhek ( !) hatásköre alól. A tanfolyam egyelőre csak három hónapig tartott." Visszatetsző és óvatosságra int, hogy a kiváló történész négysoros kitételébe három súlyos hiba csúszhatott be. Először is a gyógyszerészek feletti joghatóságot az orvoskar már 1771. szeptember 12-i helytartósági rendelettel elnyerte.

52 A nemlétező gyógyszerészcéheket illetőleg itt csak bizonyítékul szolgál, hogy milyen helytelen dedukciókhoz vezet a régebbi szerzők (sajnos mai napig ismétlődő) „céhszerű" és „iparszerű" képzésmódok fogalmának összezavarása.

53 Az állítólag háromhónapos tanfolyamot eddig semmilyen forrásanyagból, sem Kovachich forrásértékű nagy munkájából nem sikerült igazolni. Valószínűleg egy hajdani könnyelmű megállapítás öröklődéséről van itt szó, aminek manapság már nehéz kikutatni eredetét. Kijelentéséhez maga Györy sem közli a forrást és a bekezdés végén helyet foglaló jegyzet csak az utolsó mondatra vonatkozik, hogy ti. az egyetemi joghatóság bevezetésével hatályát vesztette az 1759. május 29-én kibocsátott rendelet, mely a gyógyszerészeket a tiszti orvosokhoz utalja vizsgára. Nem is volt várható a nagyszombati orvosi kartól, hogy kiszabott idejű gyógyszerészeti tanfolyamot szervezzen. Hiszen maga az orvosi oktatás is komoly szervezeti nehézségekkel viaskodott. Azonkívül ismeretes, hogy az 1775-ig érvényben volt szabadabb elvű van Swieten-féle elgondolások még az orvosi tanfolyam számára se írtak elő kiszabott tanulmányi időt. A való helyzet itt körülbelül az lehetett, hogy a gyógyszerészhallgatók, mint alább látni fogjuk, három tantárgyra voltak utalva. A kémia a téli, míg a botanika a nyári félévben volt előadva. így nehezen képzelhető el, hogy a tanulmányok résztvevője kevesebb időt töltsön az egyetemen, mint két félévet. Sok jel arra vall, hogy kevés kivétellel a gyógyszerészhallgatók ténylegesen részt vettek a szemináriumszerű oktatásban. Erre utal a sok rászorító rendelkezés után 1780. február 24-iki „Norma generalis", mely megalkuszik a gyógyszerészek egyetemi képzése körül felmerült nehézségekkel, és megengedi az előírt tárgyaknak magán úton való tanulását.

55 Az 1775-től bevezetett Störck-féle tervezet már sokkal több részletet tartalmaz. Aprólékos tantervet, sőt órarendet ír elő az orvosképzés számára, melynek idejét ezentúl öt évben állapítja meg. A gyógyszerész tanulmányokról is részletesebben nyilatkozik. Kifejti ennek célját, hivatását, és kötelező tantárgyként kijelöli a kémiát, botanikát és a gyógyszertant (materia medica).

56 A pontos 50 Györy T. : i. m. 51. 51 Uo. 72. és OL. Helyt. lvt. Acta consistorii. 52 L. a 25. sz. jegyzetet. 53 L. a magyarázatot az 1. sz. jegyzetben. 54 Györy T. : i. m. 72. és Linzbauer X. F. ; i. m. II. 263. 55 Demkó K. : i. m. 490. 5G Instituta facultatis medicae ... 45 — 46.