Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)
TANULMÁNYOK - Perényi Frigyes: Gyógyszerészképzés a nagyszombati egyetemen 1770—1777
szeink ezzel a fontos dokumentummal, mely oly mély betekintést nyújt a tanulmányok akkori menetébe. Demkó Kálmán úttörő munkájában jóformán nem is említi ezt a tantervet, nem részletezvén ennyire az oktatás történetét. A Hőgyes-Emlékkönyv 34 , habár főtémája az orvosi oktatás története, csak egy röpke bekezdést szentelt az ügynek. Legelsőként Györy ismerte fel az új tanterv jelentőségét, amihez mérten hosszú oldalakat szentelt magyarázatának. 35 Meglepő azonban, hogy alapos munkájának többi részével itt mellőzte a forrásutalást. 36 így nem tudjuk biztosan, vajon a tervezet bécsi eredetijét avagy ennek kinyomtatott szövegét használta. Itt azért lenne minden részletre szükség, mert még manapság sem tudjuk biztonsággal eldönteni, mi volt ennek a korszakalkotó tervezetnek valóságos szerepe. Az 1747-ből származó bécsi orvoskari statútum-gyűjtemény ugyanis, mely hivatalos jelleggel készült, határozottan kijelentette, hogy „a kinyomtatott úgynevezett Störck-féle Instituták érvény nélküliek". 37 Minden kétely ellenére, főleg Kovachich többször idézett nagy és hitelesnek tartott munkájára támaszkodva a legvalószínűbbnek tartható, hogy a tervezet legalábbis betartandó irányelvként szolgált, főleg a tényleges gyakorlat szempontjából. Az 1775. évi reform ugyan sok kérdést javított, de főleg anyagi szempontból mit sem lendített az orvoskar ügyén. Legalábbis erre vall a lelkiismeretes Winterl új felterjesztése, melyben szívén viselt tantárgyait már határozottan egybekötötte a gyógyszerészképzéssel. Az 1775 májusában készült feliratban elpanaszolta küzdelmeinek hiábavalóságát, majd figyelmeztetett a „nagyszámú" orvosra és gyógyszerészre, akiket habár a botanika elemeivel sincsenek tisztában, kénytelen volt képesíteni, és akik az ő, Winterl bizonyítványával garázdálkodnak embertársaik között ameddig csak élnek. Majd így folytatta : „A jogtudósok szerint a bűntett az igazság anyja ; a gyógyszerek körül elkövetett hibák egyszer Magyarországon is beláttatják az emberekkel, hogy a botanikával is komolyan kell foglalkozni". 38 Winterl rendkívüli érzékére vall az akkori gyógyszerészet alapvető problémájának ilyen pontos meglátása. Míg a 18. század első felében a központi kormányzat gyakori ellenőrzéseivel és rendeleteivel csak érdekkörébe vonta a gyógyszerészetet, a nagyszombati egyetem éveiben a rendeletek itt elsorolhatatlan száma szólt a mérges gyógyszerek gondos kezeléséről a gyógyszertárak, „materialisták" munkakörének gondos szétválasztásáról és a gyógyszerellátás színvonalának általános emeléséről. Eközben, még az elmúlt 1775. év őszén, az 1773-ban feloszlatott jezsuita rend ;!4 Demkó K. : A magyar orvosi rend története, tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon. Budapest, 1894. 441 — 445. — Hőgyes E. : Emlékkönyv a budapesti kir. magy. Tudományegyetem orvosi karának múltjáról és jelenéről. Budapest, 1896. 305. 35 Györy OKT. 87-96. 36 Uo. 88. 1. 74. sz. jegyzet. Az évszámból (1775) ítélve itt csak a nagyszombati tudomásulvételről lehet szó, nem a bécsi eredetiről az állami levéltárban (1774). 37 Die älteren Statuten ... (1. a 11. sz. jegyzet) 127.: Zárójelben alcímként: „Die gedruckten sogenannten Störckschen Instituten sind ohne Giltigkeit". 38 Gombocz E. : i. m. 12.
