Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 55-56. (Budapest, 1970)

ADATTÁR - Semmelweis Ignác Fülöp: A növények életéről (Pelle Pál—Háznagy András)

30. P. O. Bonnet (1819 — 1892) francia matematikus, amatőr botanikus. 31. H. L. Duhamel du Monceau (1700—1781) francia növényfiziológus. 32. A szerző korában a sziromlevelek színét is a klorofilltól származtatták. Mai ismereteink szerint ezekért az antocián típusú vegyületek a felelősek. 33. A papilla a szőrképletek csoportjába tartozó, átalakult epidermisz sejt, de a gyökér esetében ma rhizodermisznek nevezzük. 34. Szerzőnél az „illat" anyagi test. 35. Azon jelenséget említi itt a szerző, amelyet később az azeotrop elegy fogalma alatt tárgyal a fizikokémia. 36. A „makrokozmikus rendeltetés" kifejezés alatt a szerző feltehetően az élők világán belül a növényi anyagok antropomorf értékelésére gondol. 37. E helyen a szerző az ubikviter és nem ubikviter anyagok értékelését adja, amely egyik alapját képezi a fejlődéstörténeti növényrendszertannak. A kémiai taxonómia számos adat birtokában a szerző megállapítását azóta a tudományos tények magasságába emelte. 38. „Chemiai — vitális folyamat" — ma biokémiai folyamatnak neveznénk. 39. F. G. Hayne (1763—1832) német botanikus 40. J. Ray (1627 — 1705) angol biológus. Először tett különbséget virágos és virágtalan növények között, az előbbieken belül 1 és 2 sziklevelűeket különböztetve meg. 41. „Periszpermium" fogalmat a szerző több helyen Linne-féle értelmezésben használja. Linne szerint a növény külső részei (levél, szár, gyümölcs) periszpermiumból származnak. 42. A Stahltól származó flogiszton elméletet a szerző még tudományos érvénnyel használja, bár azt Lavoisier oxidációs elmélete a 18. század végén végérvényesen megcáfolta. 43. K. Sprengel (1766 — 1833) német botanikus, orvos; növénytan történetével, patológiával foglalkozott. 44. K. L. Willdenow (1765—1812) német botanikus, kora legnevezetesebb szisztematikusa. 45. Utriculum = hólyagocska 46. Gynizum vagy gynirum = nyomelem tartalmú, szénhidrátdús bibe-bevonó anyag. 47. L. M. A. Du Petit-Thouars (1758—1831) francia botanikus. 48. A. P. De Candolle (1778—1841) felismerte az anatómiai tulajdonságok rendszertani jelentőségét. Fejlődéstanilag idealista következtetésekre jutott, 49. /. Roeper főműve: De organis plantarum (1828). De Candolle fő munkáit ő fordította németre (1833 — 1835). 50. Spongiola — a gyökérsüveg egyes, papillaszerű sejtjei. 51. „Periszpermium" fogalom itt a gyümölcs hármas rétegződéséből nyilván az epikarpiumot jelenti. 52. A. von Humboldt (1769 — 1859) német természettudós, polihisztor. 53. „Makrokozmosz" nyilván a föld élőlényeit jelenti.