Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 55-56. (Budapest, 1970)

TANULMÁNYOK - Dörnyei Sándor—Dörnyeiné Dapsy Henriette: Semmelweis hazai utóéletének első évtizede - III. A semmelweisi tanok hazai elismerésének útja

(epilepticus) gyújtogató elmeállapota felett. Orv. Hetil. I860, 10, Községségügy és Törvényszéki orvostan 1, 10—14. 30. A magyar orvosok és természetvizsgálók 1868. augusztus 21-től 29-ig Egerben tartott 13. nagygyűlésének történelmi vázlata és munkálatai. Eger, 1869, 178—187 1. 31. A bizottság jelentése: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1869. szeptember 6-tól H-ig Fiúméban tartott 14. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Pest, 1870. 76. 1. 32. Orv. Hetil. 1869, 13, 1, 11-14. 33. Megjelent Orv. Hetil. 1870, 14, Közegészségügyi és Törvényszéki Orvostan 1,1-14. 34. Az orvosegyleti ülésről szóló beszámolót és a vitát ld. Gyógyászat, 1870, 10, 3, 43 — 44. 35. Gyógyászat, 1870, 10, 3, 44—45. 36. A kérdés szövege: „Ob nach dem gegenwärtigen Stande der wissenchaftlichen Forschungen die kontagiöse (durch Resorption, sei es fester oder flüchtiger Effluvien herbeigeführte) Entstehung und Verbreitung der Puerperalfieberepidemien d. h. der Charakter des Puerperalfiebers als Resoptionsfieber (gleich dem Spitalbrande) bereits sichergestellt und zu voller Gewissheit, erhoben, oder doch in hohem Grade wahrscheinlich oder wenigstens möglich ist?" A három bécsi professzor teljes válasza: "Die Gefertigten halten es für ausser allen Zweifel gestellt, dass die Puerperalfieber und deren Epidemien durch Aufnahme von Effluvien entstehen, welche schon gesunde, dicht in grösserer Zahl beisammenliegende Wöchnerinnen entwickeln, welche aber erkrankte Wöchnerinnen in grösserem Masse und von wirksamerer Ari liefern. Derlei Effluvien werden sowohl unmittelbar durch Aerzte und Eleven und Hebammen von einer Wöchnerin auf die Andere übertragen, wie auch mittelst der mit ihnen geschwängerten Athmosphäre aufgenommen" Az összes szakvélemény megjelent "Puerperalfieber und Gebärhäuser" címmel Wien. Med. Halle, 1864, 5, 11, 113—115. 12, 125—126. A Gyógyászat Schwarz göttingeni, Hecker müncheni és Loeschner prágai professzor ugyancsak Semmelweisszel szembenálló véleményét nem is ismerteti. 37. Gyógyászat, 1871, 11, 28, 447. 38. Gyógyászat, 1870, 10, 52, 845. 39. Gyógyászat, 1870, 10, 33, 544. 40. Gyógyászat, 1871, 11, 32, 512. 41. Megjelent Gyógyászat 1870, 10, 52, 833—837. 42. Gyógyászat, 1871, 11, 13, 205. 15, 234. 43. Irányeszmék a magyar állam területén felállítandó bábaíntézetek szervezésénéi. Pest, 1871, Lampel. 46 1. Részletei „A szülházakról" címmel megjelentek Gyógyászat, 1871, 11, 27, 423-427. 35, 555-557. 47, 747 — 750. 44. A Békés megyei orvos-gyógyszerészegylet véleménye Dr. Ambró János ily című művére: „Irányeszmék a magyar állam területén felállítandó bábaintézetek szervezésénél". Orv. Hetil. 1871, 15, 49, 825-827. Gyógyászat, 1871, 11, 49, 780 — 782. 45. Észrevételek a békésmegyei orvosegylet véleményére. Orv. Hetil. 1871, 15, 51, 855-857, Gyógyászat, 1871, 11, 51, 810-812. 46. A pozsonyi orsz, szülésznői képezde hivatalos megnyitásakor tartott alkalmi beszéd. Orv. Hetil. 1873, 17, 5, 79-82. 47. Kniha porodnictve pre baby. Skalic, 1873. 48. Szülészeti tankönyv szülésznők számára. Pozsony, 1874.