Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 54. (Budapest, 1970)
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Az egészségügyi foglalkozásúak társadalmi és gazdasági helyzete Budán a XV-XVI. század fordulóján
Bécsben pl. a középkorban öt nagy, patríciusi jellegű korporációt ismertek: 2. patikárusok, 2. posztómetszők, azaz posztókereskedők, 3. pénzverők, 4. nagykereskedők, -5. írnokok céhei [81], A Buda és Bécs között a középkorban igen szoros gazdasági és családi kapcsolatok ismeretében feltételezhetjük, hogy a magyar fővárosban is hasonló szerepet játszhattak a patikárusok. E mellett szól a patikák területi elhelyezkedése is. A budai helyrajz története kitűnő kutatójának, Pataki Vidornak köszönhetjük, hogy — mások, így pl. Gárdonyi Albert téves nézetével szemben [82] — meghatározta helyüket a mai Tárnok utcában, ill. annak nyugati házsorában [83]. Pataki megnyugtatóan bizonyította állításait, ezekhez nem kell sokat hozzáfűznünk. A patikáknak a város életében betöltött szerepe megismerése szempontjából azonban az általa is többségükben felsorolt adatok közül néhányat újból elő kell vennünk. Az oklevelek 1475-től 1500-ig több ízben említenek egy házat, amely előbb Nagy Fülöpé, majd özvegye új férjéé, Iváncsy Sebestyén deáké volt, és amely után a felhévízi Szt. Lélek Ispotály és később az esztergomi Szt. András Kápolna járadékot élvezett. 1500ban az épület déli szomszédja Szabó Pál volt. A házat „a patikák között", „a patikárusok utcájában, vagyis során", „a patikárus házak rendjében", ,,a patikarusok során" hely megjelöléssel illették [84], Az egyik szomszéd házat 1475-ben így írták le: a patikárusok utcájában áll, északi szomszédja Nagy Fülöp háza (amelyről eddig beszélgettünk), déli a zsemlyék széke (in vicinitatibus ... sedium semellarum), szemben keletről Bornemissza Imre, nyugatról pedig a mészárszékek szomszédosok [85]. Az azonosítást bizonyítja az, hogy a fent idézett 1505 és 1510 évi bortizedlajstromokban szerepel a Nagy Fülöp—Iváncsy Sebestyén-féle ingatlan déli szomszédja, Szabó Pál háza a következő megjelöléssel: prope Semlyesek, azaz a Zsemlyeszék közelében, az 1.510 körüliben pedig (Iváncsy) Sebestyén deák özvegyéé a következőképp: „in teatropropeZemlyzek", azaz a (fő) téren, a Zsemlyeszék közelében. Meg kell még jegyeznünk, hogy a magyarul Zsemlyeszéknek, latinul szószerinti fordításban sedes semellarumnak nevezett árusítóhelyet Zsemlye-patikának is nevezték. 1528-ban az esztergomi Krisztus Teste Kápolna háza ferdén dél felől „ex opposito apotece semellarum" azaz a zsemlyék patikájával szemben feküdt [86], Végül még egy adat. Az esztergomi Szt. Jeromos Kápolna a XV. század végén járadékot élvezett egy budai ház után, amely a patikárusok során, a város- (tanács-) házával szemben állott [87]. Ezt csak jobban megvilágítja a következő adat: az 1510 körüli tizedlajstrom egy bizonyos Rácz János lakóhelyét „in teatro, ex opposito consistorii", azaz a (fő)téren, a tanácsházával szemben határozta meg [88]. Az idézett adatok azt bizonyítják, hogy a Patikárusok-sora vagy utcája tulajdonképpen nem volt szabályos utca, hanem a városi főtérnek egy része, mégpedig közepe, amely a mai Szentháromság utcai múzeumépület táján állhatott városháza és a Dísz téri Honvédemlékmű helyén emelkedett Szt. György Templom között elterülő szabad terület beépítése után keletkezett. A jogkönyvből tudjuk, hogy előtte árultak a kofák és mögötte húzódtak a mészárszékek [89]. A Patika rosuk sora tehát a város gazdasági — és a városháza miatt politikai — központjában feküdt [90]. A patikárusok társadalmi súlyát csak emelte árusítóhelyeik központi elhelyezkedése. IL Ulászló király temetése (1510) idején ezért
