Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 54. (Budapest, 1970)

TANULMÁNYOK - Szilvágyi Irén: A közegészségügy megszervezése Fejér megyében 1945-ben

nemcsak a betegségekkel kellett megküzdenie, hanem az álhírekkel is. Egyre több oldalról lehetett hallani, hogy tífuszjárvány van Székesfehérvárott, és a vezetőség nem tesz semmit megszüntetése érdekében. Ezzel kapcsolatban Dinynyés Pál tiszti főorvos az újság hasábjain válaszolt. Nincs tífuszjárvány Székesfehérvárott — írta cikkében. A szórványos megbetegedések nem adnak okot arra, hogy járványról beszéljenek [58], Igyekezett megnyugtatni mindenkit és felhívni a figyelmet a tisztaság fontosságára és a járványokat megelőző intézkedések betartására. Komoly nehézséget jelentett a gyógyításnál, hogy nem volt lámpa az egyetlen használható röntgengéphez, kevés volt az orvosi műszer, kétségbeejtően kicsiny az orvosok száma. Egyetlen gépkocsi sem állt az orvosok rendelkezésére. Nem volt cukor. A székesfehérvári gyermekek napról-napra egészségtelenebbek lettek és súlyos betegségeket kaptak, mert lehetetlen volt számukra cukrot szerezni [59]. A székesfehérvári járás tiszti főorvosa, dr. Román József 1945 szeptemberében a közegészségügyi viszonyokról jelentve megjegyezte, hogy a járás lakossága az 1944-es adatokhoz képest 20—25 százalékkal csökkent. A viszonylag magas halálozási számokat az jellemezte, hogy sok a gazdasági munkák során felrobbant aknák miatt elpusztult, továbbá idült betegségekben, rákban, tbc-ben elhaltak száma is magasabb a táplálkozási hiányok miatt fellépő marasmus nyomán. A járás területéről szeptember folyamán Abáról 5, Pákozdról 1, Seregélyesről 5, Moháról 4, Csórról 1, Kőszárhegyről 1, Kápolnásnyékről 4, Kislángról 1, Inotáról 4, Zámolyról 5, Szabatbattyánról 1, Csőszről 2, Iszkaszentgyörgyről 1, Nádasladányról 1, összesen 30 eset hastífusz-megbetegedés nyert bejelentést [00]. Diftériát jelentettek Pákozdról 1, Kislángról 1, Gárdonyból 2, Inotáról 3, Csórról 1, Moháról 1, Agárdról 1, összesen 10 esetet. Vörheny-megbetegedések száma 2, gümőkór 2, Heine-Medin-kór 1. Szeptember folyamán 17 községben 16 000 fő részesült hastífusz elleni védőoltásban, ugyancsak megkezdődött a diftéria ellenes oltás is [61]. A nagyobb számban jelentkezett hastífusz-megbetegedésekről jelentésében a következőképpen számolt be a járás tisztiorvosa: „a megbetegedéseknek mintegy fele a községek külterületére esik, ahol a puszták szétosztása és a lakosság még el nem helyezkedett volta miatt az egészségügyi viszonyok romlottak. Az egészségügyi ellenőrzés során a kutak és a W. C. karbantartásáért felelős személyt találni nehéz volt. A községi elöljáróságok útján tífuszellenes propagandát indítottak, az óvintézkedéseket dobszó, templomok, iskolák útján propagálták" [62]. Tovább folytatódott az egészségügyi intézmények újjáépítéséért vívott küzdelem. Az egészségügyi házakat kijavították, és azokat üzembe is helyezték Sárbogárdon, Ercsiben, Bicskén, Tordason, Gárdonyban és Mórott, Fehérvárcsurgón és Velencén új egészségvédelmi tanácsadó létesült. Pusztaszabolcson a tüdőgondozó intézet épületét kijavították és működtetését megkezdték. Adonyban, Ercsiben, Sárbogárdon és Mórott a gőzfertőtlenítő gépek kijavítása megtörtént. Gyógyszertárak nyíltak és ezzel a legfontosabb gyógyszerelosztás megkezdődött a vármegyében, így Ercsi községben, Vértesacsán, Gárdonyban és Lovasberényben. Ercsi községben a második gyógyszertárat nyitották meg [63]. Perkáta, Polgárdi és Kálóz lakossága rövid időn belül újjáépítette az orvoslaká-