Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 54. (Budapest, 1970)

TANULMÁNYOK - Szilvágyi Irén: A közegészségügy megszervezése Fejér megyében 1945-ben

1945 májusában Molnár Erik népjóléti miniszter Fejér megye alispánjához küldött leiratában felhívta a figyelmet arra a körülményre, hogy a Dunántúl nyugati részéről a határon túlról számos esetben érkeztek olyan eltetvesedett, vagy kiütéses tífuszra gyanús egyének, akik otthonuk felé vándorolva útközben vagy otthonukban betegedtek meg. Ezen járványügyi helyzet szempontjából rendkívül veszélyes vándorlás egyik szűrőjeként a Duna-vonal szolgált, ezért felhívták az alispánt, hogy a törvényhatóság területén található, a Duna-átjáróknál átkelő személyek egészségügyi vizsgálatát haladéktalanul rendelje el [34], Az alispán nyomban intézkedett. Elrendelte, hogy a Duna-menti községek elöljárósága köteles állandó őrszolgálattal a rendes átkelőhelyeket (hidakat, kompokat) ellenőrzés alatt tartani és az ott átkelni szándékozó, nem helybeli illetőségű egyéneket csak abban az esetben átengedni, ha azok a községi (kör)orvosoktól igazolványt mutatnak fel, amely szerint sem kiütéses tífuszban nem szenvednek, sem arra nem gyanúsak. Köteles a községi elöljáróság elrendelni, hogy a fenti rendelkezés az összes vízijármű-tulajdonosokra is kötelező, tehát azok is csak a fenti igazolvánnyal ellátott, idegen illetőségű egyéneket szállíthatják át a Dunán [35]. Budapesten ugyanebben az időben dr. Szirbik Ferenc, Fejér megye alispánja folytatott tárgyalásokat a székesfehérvári Szent György Kórház ellátmányának felemelése céljából. A tárgyalás eredményeképpen 300 000 pengő ellátmányt kapott a kórház, és a viszonyoknak megfelelően biztosítani lehetett a betegek ellátását [3(5]. A Szent György Kórház — a hadihelyzet alakulása miatt — régi épületeiben a működést nem tudta Kifejteni. A fronthelyzet miatt állandó belövések színtere volt, úgyhogy a kórházat 1945. február hónapban az új zirci gimnázium épületében (Jókai utca 10.) kellett áttelepíteni. A felszerelés átszállítása után a kórház működését teljes energiával megkezdte. A hadihelyzet újabb alakulása 1945 márciusában arra kényszerítette a kórházat, hogy a fenti épületből a régi zirci gimnázium helyiségeibe költözzék át. A Szent György Kórház 1945 májusában három helyen működött. A régi zirci gimnáziumban helyezték el az igazgatói szobákat, a belgyógyászati ambulanciát, a személyzeti lakásokat, a konyhát, a raktárát, a gyógyszertárat, a laboratóriumot és a mosodát. A Széchenyi utca 13. szám alatt a Szent Imre Konviktusban helyezték el a betegek nagyobb hányadát, a sebészetet, a belgyógyászatot, a szemészetet, az orr-fül-torok- és gégeosztályt, és valamint a sebészeti és szemészeti osztályokat. Az egészségházban nyert elhelyezést a szülészet és a sebészet. A fertőző osztály Széchenyi utca 7. szám alatt működött, a bőrgyógyászati osztály a tiszti főorvosi hivatal helyiségeiben, a röntgen ideiglenesen az új zirci gimnáziumban működött. A Szent Imre Konviktusban a betegek zsúfoltan voltak elhelyezve. Ennek oka az volt, hogy a betegeket a régi zirci gimnáziumból — az épület tetőnélkülisége miatt — a félig beköltözésre elkészített három kórterembe kellett átköltöztetni. A konviktusban 77 férfi és 30 női beteg nyert elhelyezést. Összesen 113 fő. Csupán 61 vaságy és 36 ágybetét állt rendelkezésre. Az elhelyezési problémákat az ágyak összetolásával és két ágyon három beteg elhelyezésével oldották meg [37]. A zsúfoltsággal együtt járt a takaró és a kórházi fehérnemű hiánya, úgyhogy a betegek elhelyezése komoly nehézséget okozott [38]. 1945 májusában a Szent György Kórházban