Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 54. (Budapest, 1970)
TANULMÁNYOK - Simonovits István: A magyar egészségpolitika 25 éve
A kórházi ellátás színvonalának emelésében további nagy lépés a progressiv ápolás szervezése, az intenzív osztályok rendszerének fejlesztése. A munka minőségi javítását célozták a nagy szakorvosi rendelőintézetek fejlesztése, a tüdőgondozók diagnosztikai részeinek, a körzeti orvosi hálózatnak, a mentőszolgálat, gyógyszertári hálózat stb. fejlesztése. Az anya- és gyermekellátás területén kiemelendő az önállósuló csecsemő- és gyermekellátás, amit a tudományok fejlődése hozott magával. Önálló gyermekkórház már régebben létesült Budapesten: a Heim Pál Kórház, a Madarász utcai, Miskolci, Pécsi, Veszprémi Gyermekkórházak. De most 1959-ben megindult a különálló gyermekorvosi körzetek szervezése. És 1960-ban már 28 körzeti gyermekorvos működik vidéken. 1967 végén pedig Budapesten a 250 körzeti gyermekorvos teljesen átvette a csecsemők és gyermekek gyógyító-megelőző ellátását. 1967-ben már vidéken is 224 körzeti gyermekorvos működik. Erre a korszakra esik a gondozás munkamódszerének fokozatos és tervszerű bevezetése a körzeti orvosi ellátásba. Az egészségügyi munka színvonalának emelését szolgálták azok az intézkedések, amelyek az orvosképzés színvonalának emelését célozták : egyrészt az orvosegyetemek újjáépítése, az orvosképzés reformjai, az Orvostovábbképző Intézet létesítése, a középkáderképzés tervszerűbbé és szélesebbé válása, s nem utolsó sorban az Egészségügyi Minisztérium országos intézeteinek létesítése. Az Egészségügyi Minisztérium az országos intézményekre, a megyei tanácsok pedig a megyei kórházakra és a megyei KÖJÁL-okra támaszkodhatnak az egészségügyi ellátás minősége emelésében. A szocializmust építő országokban különösen fontos feladat a tudományok támogatása. Ezt szolgálta az irányító szervek, a Magyar Tudományos Akadémia és az Egészségügyi Tudományos Tanács újjászervezése. A hazai tudományos erők összefogása szempontjából különösen hatékony az, hogy 1967 óta az Akadémia és Egészségügyi Minisztérium 16 közös bizottsága kapta a feladatot, hogy a minisztérium és az Akadémia által együttesen kialakított szempontjai szerint koordinálja, támogassa szakterülete tudományos munkáját. A bizottságok — az 1966-ban életrehívott MOTESz — társaságaival együttműködve — nagy felelősséget és lehetőséget kaptak a magyar orvostudományi kutatómunka támogatására. A tudományos munka fejlesztésében nagy lépés a Párt Tudománypolitikai Irányelveinek megjelenése. Az ellenforradalom leverése után a jobb- és baloldali elhajlások ellen folyó harc eredményeképpen államéletünkben végbemenő demokratizálás, a tanácsi felelősség és hatáskör növekedése az egészségügy területén is a vezetés új, demokratikusabb módszereit fejleszti ki. Nő a helyi vezetés, ezen belül a helyi egészségügyi vezetés felelőssége és hatásköre, ami egészében meg kell, hogy gyorsítsa az egészségügyi ellátás színvonalának állandó javulását. Az új gazdasági mechanizmus alapvető változást hozott a népgazdaság irányításában. Kedvező jelei az egészségügy területén is érezhetők. Az új mechanizmus jobb lehetőséget nyújt a végzett munka differenciáltabb fizetésére. Több lehetőséget nyújt az egyéni kezdeményezésnek arra, hogy jobbá tegye az intézetek felszereltségét, munkáját stb.
