Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 54. (Budapest, 1970)

FOLYÓIRATOKBÓL - Die Grünenthal-Waage 1959-1969 (Buzinkay Géza)

FOLYÓIRATOKBÓL Die Grünenthal-Waage. Hrsg. Chemie Grünenthal GmbH. Schriftleit. : Günther Sievers. Stolberg im Rheinland — Aachen, 1959 — 1909. Könyvtárunk új beszerzései közé tartozik a Grünenthal-Waage évfolyamainak néhány száma. A Günther Sievers által szerkesztett folyóiratot 1959-ben indította a Chemie Grünenthal GmbH. orvostudományi részlege. Szigorúan véve azonban nem pusztán orvostörténeti, inkább általános kultúr- és művelődéstörténeti folyóiratnak lehet tekinteni. Talán a tanulmányok legfőbb aspektusának mondhatjuk az orvos-, gyógyítás- és gyógyszerésztörténetet. Szinte minden számban találunk egy-egy felsőoktatás-történeti tanulmányt (Padua, Mexiko, Oxford, Zagrab, Sorbonne, Koppenhága, a dublini Trinity College, Olmütz, Berlin, Ferrara stb.), akad könyvtártörténeti összefoglaló (pl. a waldsasseni Stiftsbibliothekról), sőt számos útibeszámoló is (Ceylon, Thaiföld, Formosa, Indokína, Algériától Timbuktuig stb.). Mellettük nagy kultúrtörténeti témák szerepelnek: Az ókori India és Mezopotámia közös mitológiai, filozófiai és orvosi képzetei, Zene és építészet az „arany Prágában", A két teremtéstörténet az Ószövetség első két fejezetében. A régi Kína házőrző istenei, Az emberi kéz, a kultúrtörténet és a matematika kapcsolatai stb. Igen szép a művészettörténeti tanulmányok száma, s ezeken belül is az iparművészet-történet dominál (Népies hinterglasmalereiek, Festett üvegablakok, Festett húsvéti tojások, Zimmermann sziluettgyűjteménye, Afrikai maszkok, A moldvai monostorok stb.). Az orvostörténeti témák is igen széles skálán mozognak. A művészetpatológiai és művészetlélektani vonatkozású tanulmányok közül már témájuknál fogva is érdeklődésre tarthatnak számot az Adalbert von Chamissóxol, Hemingway halálbűvöletéről, a krimik „elmesport" problémájáról, nagy karmesterek szuggesztivitásáról szóló tanulmányok vagy az az érdekes írás, amely Dürer Philipp Malenchton és Egy fiatal asszony portréja című műveit mint Thomas Mann Doktor Faustusából Adrian Leverkühn szüleinek vizuális előképét vizsgálja. Vannak tanulmányok, amelyek az orvostörténelem egy-egy kiemelkedő vagy érdekes alakjának portréját vázolják fel — Nikolaus von Kues, Gilles de Corbeil, Pierre Fauchard, Nagy Péter cár mint orvos, Philipp Franz von Siebold stb. —, s vannak, amelyek már átfogóbb, összefoglalóbb jellegű témák feldolgozására vállalkoznak, mint pl.: A munkaegészségügy kezdetei a középkorban, Az egyiptomi szertartások, A sportorvoslás története, A thrák gyógyászat, A császármetszés története.