Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 54. (Budapest, 1970)

ADATTÁR - Ifj. Bonnyai Sándor: Arany János, Eötvös József levelei Hirschler Ignáchoz

Hirschler megválasztása után nemsokára levelet intézett az Akadémiához, amelyben taggá választását megköszönte, s ígérte, hogy egy éven belül megtartja székfoglalóját [7]. A nagy magyar szemész 1870. február 7-én a természettudományi osztály ülésén székfoglaló értekezéséül felolvasta „Tapasztalatait a szeszes italokkal, valamint a dohánnyal való visszaélésekről, mint a láttompulat okairól" — miként a jegyzőkönyv írta [8]. A tanulmány megjelent az Akadémia Értekezések a természettudományok köréből c. kiadványában, ill. Hirschfeld fordításában az Archiv für Ophtalmologie XVII. kötetében [9], Azon az akadémiai ülésen, melyen Hirschler székfoglalóját tartotta, részt vett többek között Batizfalvy Samu, Toldy Ferenc, Gyulai Pál, Barabás Miklós, viszont feltűnő, hogy szintén akadémikus orvosbarátai, pl. Kovács-Sebestyén Endre, Markusovszky Lajos, Lenhossék József nem vettek részt az ülésen [10]. 1870. február 16-án Arany János, mint az Akadémia főtitkára levelet intézett Hirschlerhez, amelyben elküldte akadémiai oklevelét [11]. Az oklevél sem a most megtalált hagyatékban, sem Semmelweis Orvostörténeti Múzeum anyagában nincsen. Arany János levele így szól: „Tekintetes Űr! Midőn akadémiai oklevelét, az Alapszabályok 20§-a értelmében, ezennel megküldeni szerencsém van, Állandó tisztelettel maradok Pesten 1870. Febr. 16. Tekintetes Úrnak alázatos szolgája Arany János főtitkár" Hirschler korának egyik legképzettebb orvosa volt. 1851-ben vallása miatt nem nevezték ki magántanárnak, az egész tanári karból csak Balassa állt ki mellette [12]. Nagy műveltsége, megnyerő modora jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy társadalmi téren szerepet játsszék. O volt a vezére a magyar izraeliták pártjának, és egyik alapítója a magyar izraelita egyletnek. 1878-ban harmadosztályú vaskorona rendet kapott, míg a főrendiház újjászervezésekor (1885) annak tagjává nevezték ki. Az egyik korabeli megemlékezés szerint : „Báró Eötvös József, Trefort és más kitűnőségek barátságukra méltatták s fontos kérdésekben súlyt engedtek szavának" [13,14]. Hirschler Ignác Arany Jánossal is kapcsoltba került, ugyanis egy ideig ő kezelte a nagy költő szembetegségét. Már 1860-ban, Tompához írt egyik levelében Arany panaszkodott szemére, de úgy látszik, hogy ez a baj múló természetű volt. 1877-ben azonban szeme állapotában gyors hanyatlás következett be, amely leveleiben és verseiben is tükröződik, miként Grosz Emil kimutatta [15]. Pollák Rezsőközlése szerint Hirschler 1877. szeptember és október hónapban gyógyította Arany Jánost, míg a legutóbbi kutatások során kiderült, hogy már 1877. május