Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 54. (Budapest, 1970)

ADATTÁR - Horánszky Nándor: Ifj. Bene Ferenc párizsi útinaplója 1826-ból

(Bolyó, Konrád) a külföldi elmegyógyintézeteket. Id, Bene maga is gyakran megfordult külföldön. Valószínű, hogy egyes útjaira fiát is magával vitte. Bá r Csorba József akadémiai emlékbeszédében [4] azt állítja, hogy 1825-ben fiával együtt járt Párizsban, de az alább közölt útinaplóból ítélve 1820-os utazását egyedül tette meg. //;'. Bene Ferenc kézírásos útinaplóját az Országos Széchényi Könyvtár kézirattára őrzi [5]. Ezt a közleményt, amelyet a Tudományos Gyűjtemény számára írt, a cenzor jóváhagyta, de mégsem jelent meg. Szinnyei lexikona is csupán a kéziratról tud, a szerző egyéb munkáiról említést nem tesz. Az útinapló szerzőjének sokoldalú érdeklődéséről és megfigyelőképességéről tesz tanúságot. A dolgozat nem szakorvosok számára készült, inkább változatos útleírás. Ezt az alább közöltek értékelésénél figyelembe kell vennünk. Az utazás helyenként kalandos történetén kívül megemlékszik a francia színházi viszonyokról, műgyűjteményekről, a városi életről. Ezeknek közlésétől eltekintünk. Orvostörténeti szempontból érdekesek a kórházakról, különösen az elmegyógyintézetekről, híres elmeorvosokról közölt adatai, valamint a többi kórházban, neves orvosoknál tett tapasztalatai. Előszeretettel foglalkozik a fürdőkkel. Arra nézve, hogy iff. Bene Ferenc eme utazásán kívül mikor és merre járt, adataink nincsenek. Előadásából azonban kétségtelen, hogy párizsi útján kívül más országok elmeügyét is tanulmányozta. Ő volt talán az egyedüli magyar ember, aki a psychiatria két olyan kiválóságával, mint Pinellel és Esquirolhl személyes kapcsolatba került. A napló megállapítása szerint 1846. augusztus 31-én indult Pestről, és szeptember 19-én érkezett Parisba. Az útirány: Bécs, Salzburg, München, Strassburg, Luneville, Tóul, Meaux. Utolsó párisi bejegyzése az október 7-i dátumot viseli, szavaiból ítélve visszaindulása röviddel ezután történt. És most lássuk az útinaplót: szept. 4 (Bécs) „Az itteni most még divatban álló katonai úszó oskolát megtekintettem. Ez a' Dunának azon ágán fekszik, melly Prater nevű. kert mellett folyik el. Formája hoszszas, a! víz alatt körös körül hálóval van berekesztve. Hosszában mind a két felül kis kamrák vannak az úszók könynyebségükre, a' két végén pedig tagosabb hely a' nézőkére, kik füzetésért beeresztetnek. A nyomtatott rend pontosan megtartatik, 's úgy látszik, hogy a' tanítványok nagy előmenetelt tesznek. Nints is kétség, hogy az ilyen mindenüvé kívánandó intézet által az ifjúság testi nevelése sokkal tökélletesíttetik." „Szélesebbik ágán a' Dunának — Tábor hídja felé — vagyon a' kormány ügyelése alatt a' köznép használatjára egy talpokon álló ingyen fürdő, mellyben a' két nem számára mintegy negyven embert befogadó térség van külön külön bedeszkázva. ,.. kár, hogy egy Hlyen egésséges szabad Duna fürdő a' míveltebb emberek számokra még Bétsben sintsen illendően alkalmazva, a' hol t.i. hely volna a' ruhák levetésére és külön fördésre." ,,A' házi fördők között leginkább használtatik a' Diana fördő, melly a' két nem számára egymástól külön felmenettel és fallal elválasztott és két emeletre elrendelt