Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 54. (Budapest, 1970)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Gorka Tivadar: A Kis Akadémia és a magyar orvostudomány
Tóth István professzorok. A minisztériumok orvosvezetői közül kisakadémiai tag volt Johan Béla, az OKI és a védőnőképzés hazai megszervezője, és Grosch Károly, Nagy egészségügyi intézményeink vezetői közül a Kis Akadémia méltó képviselői voltak Fekete Sándor prof. és Keleti József igazgató főorvosok, Dániel Gábor, Groó Béla, id, Hortobágyi Béla, valamint Szénásy József és Tüdős Endre főorvosok. Igen tevékeny tagok voltak Born József és Dapsy Viktor tisztiorvosok. Különösen szoros kapcsolatban állt a Kis Akadémiával a pécsi egyetem orvosi kara, mely mai orvosi közéletünk annyi kiválóságát nevelte. A pozsonyi egyetem pécsi letelepülését Pékár Mihálynak, a Kis Akadémia alapító és vezető tagjának köszönhette. Igen sok tanára ugyancsak a Kis Akadémia aktív tagjai közül került ki. Ángyán János, Heim Pál, Entz Béla és id. Scipiades Elemér iskolája ma is nagyrabecsült és hatékony tényezője hazai orvostudományunknak. Az ő, valamint iff. Imre József és Tóth Zsigmond működése kimagaslott éppúgy az egyetemi katedrán, mint a Kis Akadémiában. Rhorer László kiváló orvosfizikus hézagpótló művét az: „Orvosi physicai chemia"-t (amellyel Balassa-díjat nyert) szintén a Kis Akadémia inspirálta és adta ki. Gorka Sándor — hazánkban a biológia első egyetemi tanára — pályája kezdetén kapcsolódott az akkor harmadik éve működő Kis Akadémia életébe, amelynek két évtizeden át vezetője si volt. Áttekintve a Kis Akadémia történetét és működését, nyilvánvalóvá lesz serkentő hatása a hazai tudományos élet és a magyar orvostudomány fejlődésére. A különböző szakmájú lelkes, tehetséges és törekvő fiatalok tudományuk legjobbjaival jöhettek össze baráti körben, megvitathatták tudományos terveiket, problémáikat, tanulhattak és ugyanakkor taníthattak. A különböző tudományok határterületeiről szóló előadások tágították a tagok látókörét, fejlesztették kritikáját és szélesebb áttekintést biztosítottak. Az előadások magas nívója, az előadás közben föltehető kérdések, a tudományos viták mind hathatósan szolgálták kutatói és előadói fejlődésüket. Bizonyítja ezt a tagok jó részének pályafutása, akik a magyar tudományos élet és az orvosi kutatás és gyógyítás vezetői lettek. A Kis Akadémia nem állt meg itt, hanem egész fennállása alatt befogadta és felkarolta a fiatal tehetségeket, megóvta így önmagát az elöregedéstől és biztosította a tudományos utánpótlást. Mindezt az egész tudományos fejlődésünkre kiható működését önerejéből, baráti alapon fejtette ki, hivatalos támogatás és szinte adminisztráció nélkül. Igazán bámulattal és elismeréssel adózhatunk a gyakorlatban oly kiválóan bevált szervezetének. Bár ma már a múlté, az egykori kisakadémikusok és tanítványaik más keretek között is változatlan lelkesedéssel és szorgalommal fejlesztik tudományunkat. JEGYZETEK [1] A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899 — 1941. Szerk. Bartha István— Förster Rezső, Bp, 1941. 62. [2] I. m. 36.
