Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 54. (Budapest, 1970)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Kiszely György-Antalfi Sándor: Néhány adat a genetika történetéhez

Az ún. gáonikus zsidó irodalomban a VIII. századtól, majd később is különböző szerzőknél a XIV. sz.-ig ez a kérdés többször is felbukkan. Kora egyik leghíresebb orvosa, Rabbi Mose ben Maimon (Maimonides) (1135—1204) „Misné Tóra" c. könyvében egyebek közt kifejti, hogy a vérzékenység örökletes hajlama mindig anyai ágon követhető. A mai vallásgyakorlatot rögzítő kodifikátor, Joszéf Káró (1488—1575) „Sulchán Aruch" c. művében (II. köt. 263. §. 2. és 3.) megállapítja: „Ha egy asszony két fia a körülmetélés miatt elhalálozott, feltehető, hogy hajlamos erre, a következő fiaival várni kell, amíg meg nem erősödnek. Hasonló eljárás követendő, ha két nővér 1— 7 fia ilyen módon elhalálozott. Ilyenkor a többi nővér fiait sem kell körülmetélni." Illetékesek tudomása szerint néhány magyar zsidó családban korunkban is, már mint családi hagyomány ismeretes volt a körülmetéléstől való mentesség, a vérzékenység miatt. A genetika történetében éppúgy, mint bármely tudományéban érdemes nemcsakhogy az ókorig visszanyúlni, hanem érdemes az általában zavarosnak látszó vagy babonás-misztikus köntösbe öltöztetett hagyományokat, feljegyzéseket is kihámozni a rárakott, vagy rárakódott lényegtelen részletekből. Számos esetben az ellentmondó adatok, a tudományos ismeretek híján csupán megfigyeléseken és tapasztalatokon nyugvó „történetek", megállapítások egységes és értékelhető utalást rejtenek a mai tudomány számára és megmagyarázható természeti törvényszerűségekre. Az átöröklés roppant bonyolult biológiai folyamatainak csak megközelítően is helyes megítélése az ókorban nem véletlenül került olyan megvilágításba, hogy ahhoz „álomban az Isten Angyala"-nak figyelmeztető közreműködése volt szükséges. Az ókorban kialakult vallási előírások, kötöttségek alóli felmentések pedig a vérzékenység példájából megítélhető módon ugyancsak helyes, tapasztalati alapon álló genetikai megfigyelésekre utalhatnak. Végül a szerzett tulajdonságok öröklődésének, az alkalmazkodásnak problémája jó példája annak, hogy a tudomány történetében többször is, más-más aspektusban, más-más ideológiai háttérrel, más-más tudományos megalapozottsággal felbukkanhatnak olyan biológiai jelenségek, amelyek helyes tudományos magyarázata csak más, határterületi kérdések megoldása után válik lehetővé.* Résumé La génétique comme science ne date que dès 100 ans, mais ses observations — naturellement préscientifiques — remontent jusqu'aux temps de l'histoire primitive. La première hypothèse scientifique de la biologie est celle du lamarckisme à la * Ezúton mondunk köszönetet dr. Raj Tamás rabbinak, a szegedi izraelita hitközség lelkészének, aki a Talmudban és a vonatkozó vallási irodalomban a vérzékenységgel kapcsolatos adatokat a héber eredeti szövegek alapján, pontos és hiteles formában rendelkezésünkre bocsátotta.