Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 54. (Budapest, 1970)

TANULMÁNYOK - Osváth Zsuzsa: Schoepf Merei Ágost Angliában

ségének diagnosztikai, kórtörténeti és statisztikai feldolgozása kimutatta, hogy a manchesteri gyermekek legsűrűbben előforduló és leggyakrabban halálos kimenetelű betegsége a bélhurut és a hörghurut. A rendelésen diagnosztizált eseteknek csak kis része volt akut jellegű; legtöbbje már hónapok, esetleg egy-két év óta fennálló elhanyagolt, idült állapot. A betegek statisztikájához csatlakozott a halálozási kimutatás is. Az első év másik kutatási feladata: a fejlődési zavarok. Ezer meg ezer adat került feljegyzésre és feldolgozásra a jól fejlődő, lelassult fejlődésű és kórosan fejlődő gyermekek fizikai tulajdonságairól hétre, hónapra pontosan meghatározott korban. Ezekből szelektálja a Jelentés az egymással szembeállítható csoportok minuciózus adatainak táblázatait. A második év kutatási feladata a külső etiológiai tényekőkre vonatkozó adatgyűjtés: a higiénés és a szociális környezet. Az élő tényezők: 7. Az anyák, fizikai és morális tulajdonságaik, gazdasági helyzetük, egészségi állapotuk stb. 2. Az apák, foglalkozásuk, hetibérük, a páciensek százalékaránya szerint csoportosítva. 3. A páciensek „családi állapota" [árva, félárva (apátlan vagy anyátlan), törvénytelen, elhagyott, koraszülött, ikerszületésű — rendezett). A tárgyi tényezők: az utca, a ház, a lakás leírása és állapota; a háztartás állapota. A Jelentés e tényezőkkel szemben rendkívüli óvatosságra int és óvatosságot tanúsít is. Csak nagyon sokrétű, tüzetes adatgyűjtéssel lehetne megbízható eredményekre jutni. A különböző kauzális összefüggések olykor fedik egymást. „Nagy a túlzások és tévedések veszélye." Egy másik kutatási fő téma a második évben: a szegénygyermekek különösen magas halálozási száma Manchesterben, és annak okai. Az etiológiai tényezők kutatása mellett különleges súlyt kap ebben az évben az anyák egészségvédelme. Meg kell említeni, hogy a páciensek megnövekedett száma mellett a statisztikai megállapítások értéke egyre nő. Van olyan kérdés is — a kisgyermekek anyatejellátottsága, összefüggésben a családfő keresetével —, amelynek kivizsgálását 952 anya adataiból végezték el. A mesterséges táplálás szükségessége ráirányítja a figyelmet a munkásnegyedekben árusított élelmiszerek rossz minőségére, elsősorban a vizezett, hamisított, gyakran romlott, s mégis túldrága tehéntejre. (Schoepf Merei közös könyve az intézet önkéntes vegyész-munkatársával a tehéntej-problémáról már előkészületben volt.) * Az intézet sikere már az első jelentés után eldőlt. Néhány nappal megjelenése után feltűnést keltő cikk jelent meg a Manchester Guardian-ben [22] a két orvos kezdeményezésének az egész társadalmat érintő nagy jelentőségéről. Néhány nappal később a Manchester Courier közöl hasonló szellemben írt ismertetést az intézményről [23]. (Ekkor figyel fel a St. Mary's igazgatósága. A néhány hónapig zajló konfliktussorozatot Whitehead azzal zárja le, hogy önként és indoklás nélkül elhagyja a kórházat, amelyben 15 évig dolgozott [24].) 1857 nyara egyébként is igen mozgalmas. Londonból felkérik Schoepf Mereit, tartson ott néhány előadást. Schoepf Merei ugyan fáradtnak érzi magát, reumás