Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Duka Zólyomi Norbert: Orvosképzés a nagyszombati egyetem orvosi karán

[7] Duka Zólyomi N. : I. rrt. 57—65. 1. [8] Csapodi Cs. : Két világ határán. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéhez. Századok, 1945 — 46. 79 — 80. évf. 130. 1. [9] Münz, T. : Filozófia slovenského osvietenstva, Bratislava, 1961. 47 — 48. 1. [10] Győry 7". .* I. m. és Győry T. : Az orvostudományi kar története, Budapest, 1936. 20. 1. A Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története, III. kötet. [11] Kruta, V.t Med. Dr. Jiri Proháska, 1749 — 1820, Praha, 1956. 82. 1. — Dejiny Univerzity Karlovy, Zpracoval autorsky kolektiv podvedenim prof. Dr. F. Kavky, Praha, 1964. 46. 1. — Lesky, E. : Österreichisches Gesundheitswesen im Zeitalter des aufgeklärten Absolutismus, Archiv für österreichische Geschichte, 122. Bd. 1. Heft, Wien, 1959. 196-204. 1. [12] Pl. Kozmásznak és Damjánnak, az orvostudomány védőszentjeinek ünnepén katolikus orvostanhallgatónak kellett a díszbeszédet megtartania. L. Schweger, L : Panegyricus Divis Cosmae et Damiano artis med. tutelaribus dictus, Tyrnaviae, 1773. Schweger később pozsonyi orvos volt. [13] Fejér, G. ; História Academiae Scientiarum Pazmanianae Archiepiscopalis ac. M. Theresianae Regiae litterariae, Buda 1835, Documenta 38: „Primus ordo studiorum a. 1778/79". [14] Ernyey J. : A Pázmány Péter Tudomány Egyetem és első gyógyszerészei, A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság értesítője, Budapest, 1935. XI. 5. sz. 502. 1. [15] Kaiser, W.—Krosch, K. H. : Zur Geschichte der Medizinischen Fakultät der Univerität Halle im 18. Jahrhundert L, Wissenschaftliche Zeitschrift der Martin Luther Universität Halle-Wittenberg, Mathamatisch-naturwissenschaftliche Reihe, 1964, XIII. J. Heft 2. 148.1. és 6. jegyzet. [16] Hőgyes F. ; Milléniumi emlékkönyv a budapesti Kir. Tudományegyetem orvosi karának múltjáról és jelenéről, Budapest 1896. — Protocollum sessionum IV. 1800, febr. 7. (függ. az anyakönyvhöz). [17] Gombócz E. : A budapesti egyetemi botanikus kert és tanszék története, 1770— 1860, Budapest, 1914. [18] Szőkefalvy-Nagy Z. * Winterl Jakab, a pesti orvoskar első kémiatanára. Az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1959. 19. 90. 1. [19] Bemerkungen über das Civilspital und die Vieharzneischule nebst eingestreuten Reflexionen über Mediziner und Medizinalanstalten in Wien, von 1788. [20] Hecker, J. Fr. : Geschichte der neuen Heilkunde, Berlin, 1839. 458.1. [21] Schultheisz E. —

Tardy L. : Fejezetek az orosz—magyar kapcsolatok múltjából, Budapest, 1960. 28. 1. 39. 1. és 85. jegyzet. [22] Rippa, K. B. : Dielo profesora trnavskej Tekárskej fakulty J. J. Plencka prelozené do identifikované. Zprávy komise pro dejiny prirodnich, lékarskych a technickych ved CSAV, Praha, 1964. No 17. [23] Steinbrun Bertoni, M. A.—Colo de Visitin, E, : Cataracts and their problems according to the „Treatise on dieases of the eye" by Josef JaymePlenck (1783). Arch. Oftal. B. Aires, 1965. 40. 146-52. 1. [24] Huszty, Z. T. : Diskurs über die medizinische Polizei, Pressburg-Leipzig, 1786. I. 75., 105., 432.; II. 122., 263., 265., 589., 594. 1. [25] OL — HTT — Acta Consistorii, 1772. április 5. [26] Hecker : I. m. II. 458. 1. [27] Baas, J. H. : Die geschichtliche Entwicklung des ärztlichen Standes und der medicinischen Wissenschaften, Berlin, 1896. 450. 1. (Trnka feltevését a szőlőcukor jelenlétéről Pole és Dobson M. bizonyították be.)