Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Halmai János: A korszerű gyógyszerészképzés kialakulása Magyarországon (1876 — 1945)

bölcsészettudományi és egy orvostudományi professzor, jegyzője pedig ugyanannak a karnak egy fiatalabb oktatója. Az új gyógyszerképzés tantervét a mellékelt táblázat mutatja. Az előszigorlat tárgyai : a ) az elméleti részben : kísérleti fizika, kémia (általános és szervetlen), általános növénytan (sejttan, szövettan, alaktan és élettan), b) a gyakorlati részben kvalitatív kémiai analízis. Az előszigorlatot a tanrend szerinti első évfolyam II.' félévének végén, az előadások befejezése után és tanulmányi időveszteség nélkül, a tanrend szerinti II. évfolyam előadásainak megkezdése előtt lehetett letenni. Az I. szigorlat tárgyai: aj az elméleti részben: szerves kémia, rendszeres gyógyszerészi növénytan; b) a gyakorlati részben a kvantitatív kémiai analízis. Az I. szigorlatot a tanrend szerinti IV. félév végén, az előadások befejezése után kellett letenni. A II. szigorlat tárgyai: aj az elméleti részben gyógyszerészeti vegytan, gyógyszerészet (receptura), gyógyszerismeret, b) a gyakorlati részben gyógyszerészeti vegytan, gyógyszerészet (receptura), gyógyszerismeret. A II. szigorlatot legkorábban a tanrend szerinti VI. félév végén, az előadások befejezése után lehetett letenni. A II. szigorlat tárgyai: a) az elméleti részben gyógyszerészet (galenikumok), gyógyszertan és toxikológia, közegészségtan, a gyógyszerészetre vonatkozó jogszabályok és gyógyszerészi kötelességtan; b) a gyakorlati részben gyógyszerészet (galenikumok). Miként az elmondottakból kitűnt, a gyógyszerészhallgatók tanulmányaik egy részét a bölcsészettudományi karon, más részét pedig az orvostudományi karon hallgatták. Közben pl. az orvostudományi karhoz szervezett botanikai és kémiai tanszék átkerült a bölcsészettudományi karhoz. így tehát helyes ha megjegyezzük, hogy az első önálló intézet, amelyik csak gyógyszerészhallgatók oktatásával foglalkozott a Gyógynövény és Drogismereti Intézet volt, melyet 1914-ben Gyógyszerismei Intézet néven állítottak fel. A második ilyen intézet volt a Gyógyszerészeti Intézet, melynek felállítására 1935-ben került sor. Ez Intézet felállításának korszerű berendezésének létrehozásában dr. Mozsonyi Sándor professzornak vannak úttörő, hervadhatatlan érdemei. Először a 18 556/1883. számú V. K. M. rendelet írta elő, hogy a gyógyszerészeknek az orvosokétól külön tartandó előadásokra van szükségük, mind az orvosi, mind pedig a bölcsészeti karon. A gyógyszerészmesteri oklevél latin szövegét a 24 856/1893. számú V. K. M. rendelet írta elő. A 45 518/1900. számú B. M. rendelet előírta, hogy a gyógyszerésznövendékek a két évi egyetemi tanfolyam alatt a szorgalmi időben, vagy az abba eső kisebb szünidőkben teljesített segédi működése a szabályszerű segédi időbe be nem számítható, kivéve ha két egyetemi év között megszakítás nélkül legalább 2 hónapig tartott és hitelesen igazolták. A gyógyszerészet oktatásának története természetszerűleg sokkal bővebb tárgyalásra tart igényt. Célszerű lenne megemlékezni az előadások lebonyolításáról, az előadókról, az intézetekről, az előadás anyagáról (jegyzetek, könyvek), tanszékekről, a klasszifikációról és még több más, az oktatással szorosan összefüggő