Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Halmai János: A korszerű gyógyszerészképzés kialakulása Magyarországon (1876 — 1945)

A KORSZERŰ GYÓGYSZERÉSZKÉPZÉS KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON 1 876—1945 HALMAI JÁNOS V N

emcsak a képzés, hanem a magyar gyógyszerészet történetében is fontos határkő az 1876, évi XIV. törvénycikk, mely a közegészségügy rendezéséről szól. Ennek XVI. fejezete foglalkozik a gyógyszerészettel, és 124. §-a a gyógyszerészet állami felügyelet alatt álló közegészségügyi intézménynek minősíti, így tehát a gyógyszertár, a gyógyszerészek és a gyógyszerészet nem tartozik az ipar-, illetőleg kereskedelemügyhöz. Ez rendkívül fontos előrehaladás volt és kihatásai természetesen a képzés terén is jelentkeztek. A 124. § az állami felügyeletet a következőkre terjeszti ki: a) a gyógyszerészeti személyzet tudományos képzettségére; b) az állam által kiadott árszabályzat (Taxa) megtartására és a gyógyszertárak kezelésére; c) a gyógyszertár megkívánható helyiségeinek berendezésére és felszerelésére; d) a gyógyszerészi rendszabályban meghatározott könyvek vitelének helyességére. A gyógyszerészek képzésére vonatkozó részletes intézkedés azonban csak az 1892. augusztus 8-án jóváhagyott 35 985. számú Bm. rendeletben jelent meg, II. része az egyetemi kiképzéssel is foglalkozott. Egyes fontosabb intézkedései a következők : Gyakornoki idő. A gyógyszertárak főnökei gyakornokot tarthatnak, ott ahol segédek is vannak, ezek számát a gyakornokoké nem haladhatja meg. Gyakornok felvételekor a következő okmányokat kell felmutatni: keresztlevél vagy anyakönyvi kivonat, egészségi és védhimlőoltási bizonyítvány, hat gimnáziumi, reál vagy polgári iskolai osztály jó eredményű elvégzése, a reál és polgári iskolát végzettektől a latin nyelvben való olyan mértékű jártasságot igazoló bizonyítvány ami a gimnázium 6. osztályának megfelel; erkölcsi bizonyítvány és végül a szülők vagy gyámok beleegyezése, illetőleg a felvételt megállapító közjegyzőileg hitelesített szerződés a szülők vagy gyámok és a gyógyszerész között. Senki sem lehet egy időben középiskolai tanuló és gyógyszerész gyakornok. A gyakornoki tanidő a hat középiskolát végzetteknél 3 év, érettségizetteknél 2 év. A gyakornok felvétele ideiglenes, és csak három havi próbaidő után végleges. A próbaidő a gyakornoki tanidőbe beszámít. Mind a felvételt, mind pedig a visszalépést az illetékes törvényhatóságnál be kell jelenteni. A gyakornokot mással, mint szakmájába vágó dolgokkal foglalkoztatni nem szabad. A gyógyszerész tisztifőorvos által láttamozott bizonyítványt tartozik a gyakornoknak kiállítani a nála töltött tanidőről. A 10. § részletesen előírja, hogy a gya-