Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)
TANULMÁNYOK - Huszár György: A fogorvosképzés fejlődéstörténete
lesz (ebből 1 év eltölthető sebészeti v. belgyógyászati osztályon, v. kórbonctani intézménynél) és kötelező lesz a szakvizsga. 1941-ben újból szabályozzák a fogorvos szakorvosképző intézményeket. Országosan, az összes intézményben 137 szakorvosjelölti hely van. Tekintettel arra, hogy a szakorvosjelölt 2—3 évig vesz igénybe egy ilyen helyet, az évi országos szakorvos-utánpótlás 50—ÖO-ra becsülhető ez időben. A szakorvosképzésnek ez a módja és kapacitása egészen 1952-ig, az újrendszerű fogorvosképzés bevezetéséig érvényben maradt [50], A FOGORVOSKÉPZÉS ÚJ HAZAI RENDSZERE Az állami fogbetegellátás és fogorvosképzés szorosan összefüggő feladatok. A felszabadulás utáni években a szociális betegellátás tevékenysége mennyiségileg igen megnövekedett. A fogorvosok sorait igen megritkította a háború és háborús események. A fogorvoshiány pótlására nem volt alkalmas az eddigi képzés, amely teljesen az ún. stomatologiai eszmén nyugodott. A stomatologiai eszme alaptétele, hogy a fogászat szerves, elválaszthatatlan része az orvostudománynak. Erre a helyes alaptételre épül azonban az a már vitatott felfogás, hogy a fogászati szakoktatás csak általános (med. univ.) képzést követhet, csak erre épülhet. A stomatologiai eszmén alapuló eddigi képzésünk 9 évig tartott; ez hosszú út lett volna a fogorvoshiány gyors leküzdésére. Nem állnak a stomatologiai eszme alapján azok az országok, ahol a képzés, az orvosi egyetemtől, orvosi karoktól független iskolákban (főiskolákban, collegeokban, fogorvosképző kórházakban) történik. Újrendszerű fogorvosképzésünk nem választotta ezt az utat, hanem számos kontinentális állam példáját követve az orvosi egyetemen belül, de az általános orvosképzéstől elválva valósította meg a szakosított fogorvosképzést. Az az alapelv, hogy a fogorvostanhallgatók hallgatják és vizsgáznak az orvosi alaptárgyakból. A fogorvosi tárgyak hallgatása és gyakorlata mellett a klinikai orvosi tárgyakat kisebb óraszámban, a fogorvosi szempontokat kidomborítva, hallgatják. Az 1952-ben meginduló fogorvosképzés tanterve szerint a fogorvoshallgatók már a második félévtől kezdve jövendő fogorvosi feladataiknak megfelelő oktatásban részesültek [51]. 1966-ban a tanterv megváltozott. A fogorvostanhallgatók tanterve az első két tanévben teljesen azonos az általános hallgatók tanmenetével és csak azután ágazik el (bifurcatiós tanmenet). A fogorvosképzés az első években a Budapesti Orvostudományi Kar Altalános Orvosi Karán folyt. 1955-ben létesült az önálló Fogorvosi Kar (elnevezése 1962 óta Fogorvostudományi Kar) [52]. A kar dékánja 1955/56—1964/65 tanévek között Balogh Károly professzor, 1964/65—1968/69 között pedig Varga István professzor volt. 1960-ban a Fogorvosi Karon belül négy önálló klinika (tanszék) alakult, éspedig Szájsebészeti, Fogpótlás tani, Konzerváló fogászati, Gyermekfogászati és fogszabályozási Klinikák [53]. 1962/63. tanévben megindult Szegeden is az új rendszerű fogorvosképzés,.
