Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Sós József: Tangl és Hári, a hazai anyagcsere-kutatás és a biokémiai iskola megteremtői

„Arbeiten . .." 11. füzetéhez Hári írt rövid előszót. Ez az utolsó, amelyben még Tangl tolla közreműködött. Ebben még az 1917-ben készült és 1918-ban nyomdába került munkák szerepeltek, amelyekben még élénk részt vett. így Tangl kívánságára 1911 —14-ben Verzár több kísérletsorozatban vizsgálta különböző gyógyszerek hatását az anyagcserére. Az „Arbeiten ... 11. füzetében ezért Verzár összefoglalta Tangl által a Magyar Tudományos Akadémia Mathem. és Term. Értesítő 1914. évi 32. kötetében magyarul és referátumszerűen közzétett adatait. E posthumus közléshez a rövid közleményeket, a kísérleti jegyzőkönyveket és Tangl feljegyzéseit használta fel. A curare, morphium, urethan és chloreton hatását hasonlították össze. Tangl kitűnő előadó volt. Érthetően, lassan és szépen beszélt. Jól felépített előadásai a mindenkori hallgatóság színvonalához és igényéhez igazodtak. A kortársak „eszményinek" és „mesterinek" mondták előadásait. Verzár több mint félévszázad múltán így emlékezett: „Kitűnő, precíz előadó volt. Élvezet volt őt hallgatni." Pontos és rendszeres volt hivatali munkájában is. Mint dékán, elődeihez hasonlóan, a személyzettel nem rendelkező dékáni hivatalban intézete tagjaival végeztette az adminisztratív feladatokat. Sok utánjárással sikerült elérnie, hogy az 1910/11. tanévben egy fogalmazói állást kapott a dékáni hivatal. Ezzel kezdődött az orvoskar ügyvitelének hivatali feladatként való megoldása. Tangl utódát a kar nehezen találta meg. Verzárt, aki akkor adjunktus volt, és az ideiglenes vezetésre kapott megbízatást, behívták katonai szolgálatra. Ezután (1918. jan. 15.) Hári megbízatása került szóba, végül Körösy Kornél személyében állapodtak meg. A kari jelölő bizottság a tanszékre első helyen Mansfeld Gézái ajánlotta, mellette Róna Péter (akkor Berlinben dolgozott) és Biedt (Prágából) álltak előtérben. A karban hosszas szavazások után a 9 pályázó közül végül is első helyen Farkas Géza kapta a legtöbb szavazatot (14), de Mansfeld 9 első, 4 második és 12 harmadik jelölést ért el. Kívülük Róna, Verzár, Veres, Vészi, Körösy között oszlott meg a kar. A hosszas huzavona miatt évekig nem volt betöltve a tanszék. Csak 1922-ben nevezték ki Farkas Gézát, miután az egyetemi tanácsban első helyen jelölése már határozott volt. Mansfeld Pozsonyba, Verzár Debrecenbe került tanárnak, Róna pedig végleg a német orvoslaboratóriumnak vezető szakembere maradt. Tangl közvetlen tanítványai közül: Verzár Frigyes, Hári Pál, Farkas Géza, Weiser István, Wellmann Oszkár, Gr oh Gyula, Korbuly Mihály —, mindannyian tudományszakuknak elismert vezető kutatói és oktatói lettek. A kar még a Tangl által is szorgalmazott régi terv szerint járt el, amikor második Élettani Intézet létesítése érdekében a VK. Miniszterhez háromtagú küldöttséget (Dollinger, Bókay, Moravcsik) menesztett (1917. május 8-i határozat). Ekkor a József Fiúárvaház telkének átadását és az ottani építkezés megindítását elevenítették fel. A kari ülés jegyzőkönyve és Tauffer felszólatása szerint ezt már akkor 20 éve kérték. Az igény — mert a telek az Orvoskari épületek közé ékelt — azóta is állandó megvitatás tárgya. Másik munkahelyén, Tangl halála után 10 évvel, az Állatélettani és Takarmányozási Kísérleti Állomás akkori vezetője, Weiser István, nyomtatott jelentésben összefoglalta az intézet működését. Ebben nagyon melegen emlékezett meg