Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Fekete Sándor: Tauffer Vilmos (1851-1934)

Gusztáv, a bábaképző igazgatója, a titkár. Markusovszky halála után Tauffer Vilmos lett a szoborbizottság elnöke. Felkérték a világ vezető szülészeit, hogy adakozással járuljanak hozzá a szobor költségeihez. A felkérést mindenütt nagy megértéssel fogadták. Nagy része volt ebben annak az internacionális elismerésnek is, amelynek Tauffer örvendett. A világ minden részéről érkeztek adományok. Sikerült a hazai köröket is megmozgatni, s Fadrusz Jánost bíztál meg a szobor megalkotásával, akinek halála után Stróbl Alajos kapta a megbízást. Hosszú vita folyt a szobor elhelyezése körül. Végül megegyeztek abban, hogy a szobor az akkori Erzsébet (ma Engels) tér délkeleti sarkán álljon. El is készült a gyönyörű szobor, de a kőművessztrájk miatt csak a felavatás előtti utolsó órákban készültek el vele. 1906. szept. 30-án Győry Tibor az Orvosegyesületben tartotta meg nagyszerű emlékbeszédét. Másnap az egyetem aulájában köszöntötték az illusztris vendégeket, s Bársony János tanár tartott ünnepi vészedet. A szobor leleplezése alkalmával Tauffer Vilmos tartotta meg a beszédet. Azután átmentek Budára, és emléktáblával jelölték meg Semmelweis szülőházát. Itt ugyancsak Tauffer beszélt. Este a Park-clubban Tauffer Vilmos és Bársony János vacsorát adtak a vendégek tiszteletére. A külföld legnevesebb szülészei jöttek el, s kifejezték hódolatukat Semmelweis emléke előtt. A HUSZONÖT ÉVES JUBILEUM, 1906 Tanárságának huszonöt éves jubileumán tanítványai nagyobb szabású ünneplést készítettek elő, de Tauffer ezt elhárította. A tanári kar nov. 15-én tartott ülésén üdvözölte. Tanítványai külön kötetben adták ki a klinika közleményeit, s szűk baráti körben rendeztek a klinikán vacsorát tiszteletére. A különkötet [25] érdekessége Tóth István referátuma Tauffer sipolyműtéteiről. 147 sipolyeset gyógyítási eredményeit ismertette Tóth, amelynek nagyrészében ő maga is mint asszisztens vett részt. Kitűnik ezekből Tauffer dexteritása, leleményessége, türelme, kezdeményezőkészsége, amellyel a műtéteket elvégezte. Velits Dezső a pozsonyi bábaképző intézet igazgatója, Tauffer volt segéde „A méhrák elleni küzdelem szerény eredményeiről" írt. Kubinyi Pál „A nehéz abdominalis hysterektomiák technikájához" c. dolgozatában ismertette a klinikán szokásos eljárásokat. Tauffer Jenő a temesvári szülészeti osztály munkájáról számolt be. Berczeller Imre a méhen kívüli terhességről írt, Scipiades Elemér a szűk medencés szülések kezelésében a pubotomiával foglalkozik. Ezt a műtétet Tauffer nagy dexteritással végezte. Nagy haladás, hogy már a császármetszést kezdik előnyben részeséteni a magas fogó helyett. Az Orvosegyesület 1908-ban a Balassa-előadás megtartására kérte fel Tauffert, aki febr. 22-én meg is tartotta azt: „25 év myoma therapiájáról" címmel [26]. 25 év alatt 2274 myomás beteget kezeltek a klinikán, ezek közül megoperáltak 256-ot. Hatalmas táblázatokban mutatta be Tauffer a nem radikálisan operált (palliativ műtét), továbbá az amputatio supra vaginalis, hysterectomia totalis és a hüvelyi úton operált beteg sorsát. A radikálisan operált betegek közül 161 felelt arra a kérdésre: véglegesen gyógyultnak érzi-e magát, 158 (98,1%) „igennel" felelt, munkaképesnek vallotta magát 134 (83,2%).