Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Fekete Sándor: Tauffer Vilmos (1851-1934)

az érdekessége, hogy a jelenlevő szülész-prominensek elutasították a külön nőgyógyász-egyesület alakítását! Nagyon érdekes Tauf femek a londoni nőgyógyászairól írott ismertetése [7], Megállapítja ebben, hogy a német rend és pontosság sokkal kedvezőbb helyzetet biztosít a tanulók számára, mint a londoni nagy szabadság és magára hagyottság. Oldalfekvésben vizsgálnak, amit Tauffer fölötte célszerűtlennek tart, mert a hátul álló orvos a lelógó hasfal miatt nem tudja jól áttapintani a medencét. Kiemeli, hogy a hüvely- és méhsüllyedést gyűrűkkel kezelik, nem operálják. Az ovariotomiát viszont Spencer Wells a párizsi akadémia állásfoglalása ellenére sikerrel végzi. Rátértek a csonk intraperitonealis ellátására. Tauffer mindig nagy hálával emlékezett meg mesteréről, Hegartól, s ő juttatta el hozzá Fleischer József emlékbeszédét Semmelweis fölött (1872), és Semmelweis barátjának, Hirschler Ignácnak feljegyzéseit Semmelweisxől. így Sellheim szerint Tauffer jelentékenyen hozzájárult ahhoz, hogy Hegar emlékiratában kiássa a feledésből Semmelweis működését. A klinikával természetesen tovább is fenntartotta a kapcsolatot. Az utána következő asszisztensek, August Mayer és H. Sellheim később Pesten is meglátogatták. Hegar születésének 100-ik évfordulóján Tauffer terjedelmes közleményben ismertette Hegar érdeklődését Semmelweis tanai iránt (Hegars Wirken im Geiste Semmelweis-s) [8]. A II. SZ. NŐI KLINIKA 1878 őszén T auf femek a boszniai occupatio miatt haza kellett jönnie. A Kézmárszky-klinikán mint tanársegéd dolgozott. Itt írta meg „Az ágyéki gerincoszlop púpja és harántul szűkült medence" c. közleményét [9]. Az esetet még a Hegar klinikán észlelte. Sectio caesareát végeztek a betegen, akinek eklampsiája is volt. A beteg meghalt. A csontváz kipraeparálása után Tauffer igen szemléltető képekben mutatja be a medence elváltozását. Meg kell jegyeznünk, hogy ezek a közlemények még a század közepén uralkodó régies stílusban íródtak. Tauffer későbbi előadásai és közleményei azonban már nyelvezetükben is teljesen maiak: ebben is követte a haladást. 1880-ban Tauffer magántanár lett. Trefort minisztersége idején Markusovszky Lajos irányította az egyetemi ügyeket. A tanári kar már 1875-ben kérte egy második klinika felállítását. Markusovszky ismerte a szülészeti tanítás siralmas helyzetét, 1881-ben beállította a költségvetésbe egy új szülészeti klinika felállítására szolgáló összeget, s miután ismerte Tauffer rátermettségét, előterjesztést tett egyetemi tanári kinevezésének tárgyában. Ez 1881. júl. 14-én meg is történt. Megkönnyítette a klinika felállítását, hogy egy nemeslelkű maecenas, Rökk Szilárd, aki ugyanabban a házban lakott, ahol Tauffer tanult —, látta a fiatalember szorgalmát és 100 000 frt alapítványt tett egy olyan nőgyógyászati intézet részére, amelynek Tauffer legyen a vezetője. így történt, hogy az állam kibérelte az akkori VIII. Bodzafa (később Rökk Szilárd) utcai, Simonyi Ernő tulajdonában levő egyemeletes házat, majd meg is vette, s átépíttette a klinika céljaira. Volt két szülőszoba G ággyal, 20 gyermekágyas és 17 nőgyógyászati beteg részére szolgáló terem. Előadóhelyiséget az istállóból és nyeregkamrából építettek. Műtő nenn 9 Orvostörténeti Közlemények