Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)
TANULMÁNYOK - Alföldy Zoltán: Hőgyes Endre kolerakutatásai
Pfeiffer a bacteriolysis jelenségét, és e folyamat további vizsgálata során tisztázta Boráét a komplement szerepét. A név is tőle származik, és azonos a Buchner által korábban alexinnek nevezett anyaggal. A kolera vibrio segítségével dolgozta ki Boráét Gengouval együtt a komplementkötési reakciót, Kraus pedig a praecipitatiót. Sőt a kolera volt az első emberi bakteriális fertőző betegség, amely ellen védőoltást végeztek. Ferran készített először Spanyolországban kolera elleni vakcinát 1885-ben. Nagyon nehezen tisztázták a betegség pathomechanizmusát, és a rendkívül gyors lefolyású betegség mibenlétét csak napjainkban fejtették meg, A régebben felelőssé tett endotoxinnak a jelentősége alárendelt. Sajátságos jelenségről van ugyanis szó, amelyre nem találunk példát a fertőző betegségek között. A kolera lényege az úgynevezett „nátriumpumpa" bénítása. A vibrio egy inhibitort termel, amely megakadályozza a nátrium bejutását a bél felszívó rendszerébe, a széklet izotóniássá válik a plazmával, az óriási folyadék- és elektrolit-veszteség súlyos következménye a vérviszkozitás megnövekedése, amely necrosisig terjedő vérellátási zavarokhoz, továbbá acidosishoz, exsiccosishoz vezet. Lényegében tehát sokkállapot jön létre. Ezért a terápiában ma az antibiotikumok mellett a rehidráció a döntő, és ma nem hal meg beteg kolerában, ha idejében sikerül az elektrolit- és folyadékegyensúly helyreállítása. Ugyancsak napjainkban — 1966-ban — dolgozták ki a megbízható állatkísérlet feltételeit is. A per os alkalizált kutya valóban fertőzhető, de csak ha óriási csíraszámmal, mintegy több száz milliárd friss vibrióval fertőzik, és akkor típusos kolerát kap. Ez a kísérlet sem sikerül mindig, csak az állatok mintegy 1/3-ánál. A többi állat csak intraperitoneálisan fertőzhető, akkor nem kolerát kap, hanem az endotoxin hatása érvényesül. Érdekes a kolerakérdés azért is, mert jelenleg másodvirágzását éli. 1940 óta már csak valódi hazájában Indiában, Pakisztánban, Burmában volt ismeretes, kivéve az 1947-es egyiptomi járványt. 1961-ben azonban váratlanul újra a színre lépett. Az a biotípus, amit 1905-ben a Sinai félszigeten találtak és El Tor-nak neveznek — amelyet régebben sokan nem is tartottak valódi kórokozónak, mert járványokat nem, csak kisebb endémiákat szokott okozni — Celebesz szigetéről kiindulva elözönlötte Ázsiát. Ma új epidémia van a Kaspi-tótól a Csendesóceánig mindenütt, és a kolera ott is megjelent, ahol eddig nem észlelték, ezrekre menő halálos áldozatot szedve. A WHO jelentése szerint ez az új pandémiatípus lassan és alattomosan terjed Nyugat felé, Iránt és Afganisztánt már elérte. A szakemberek szerint a helyzet aggályos, mert ma már tudjuk, hogy gyakoriak a tartós El Tor ürítők, akik a közlekedés mai gyorsasága mellett bárhova behurcolhatják a betegséget. Lehet hogy a kolera történetében is, akárcsak az a himlővel történt, egy új fejezet kezdetén állunk. És végül egy kérdés, amely bizonyára érdekli az utókort. Hogyan reagált vajon Koch Róbert 10 évvel későbbi felfedezésére Hőgyes Endre? Ő már ekkor messze került a bakteriológiától, idegrendszeri vizsgálatai és közéleti tevékenysége nagyon elfoglalták. 1884-ben, a vibrio felfedezését követő évben készült előadási jegyzeteiben ezt olvashatjuk: „különböző betegségekben dysenteriánál t koleránál alsóbbrendű szervezeteket írnak le etiológiai jelentőséggel (?). Ezek diagnosztikai jelentőségét a további vizsgálatok döntik el." Majd egy újabb bejegyzés
