Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 50. (Budapest, 1969)

SZEMLE - Walter Artelt—Walter Rüegg: Der Arzt und der Kranke in der Gesellschaft des 19. Jahrhunderts (Vida Tivadar) - Verhandlungen des XX. Internationalen Kongresses für Geschichte der Medizin Berlin. 22 — 27. August 1966. — (Heinz Goerke) (Vida Tivadar)

WALTER ARTELT-WALTER RÜEGG: DER ARZT UND DER KRANKE IN DER GESELLSCHAFT DES 19, JAHRHUNDERTS. Enke Verlag, Stuttgart, 1967. 208 S. 24,5 cm. Walter Artelt és Walter Rüegg csak kiadói ennek a kötetnek, amely egy 1963. április 1-től 3-ig a Majna menti Frankfurtban tartott szimpózium előadásait tartalmazza. A kölni Fritz Thyssen-alapítvány ui. elindított egy kutatómunkát, amelynek célja a 19. század szellemtörténeti feltárása és hatásának kimutatása korunkra. Ennek a vállalkozásnak ösztönzésére hívták össze Artelt és Rüegg a jelzett szimpóziumot, amellyel egyszersmind megünnepelték a frankfurti egyetem Senckenbergféle Orvostörténeti Intézetének 25 éves fennállását. Az egyes előadások címei: A gyakorló orvos világa a 19. században — A szakosítás a 19. sz. orvosi gyakorlatában — A beteg a 19. sz. küszöbén élő polgári társadalom szemszögéből — Az elmebeteg helyzete a 19. sz. társadalmában — A 19. sz. kórháza, annak építészeti fejlődése és társadalmi szerepe — A fürdőhelyek gyógy- és társadalomtudományi szerepe a 19. században — Az orvos és a beteg a 19. sz. német szépirodalmában — Orvos, beteg és betegség a 19. századi orosz szépirodalomban — A társadalmi törvényhozás és annak hatása az orvos világára a 19. században — A német orvosok hozzájárulása a 19. század munkaorvostanához — A 19. sz. orvosi helyleírásainak jelentősége az egészségügy fejlődése szempontjából — A 19. század kolerajárványai. Az előadók sorában nemcsak orvostörténészek találhatók, hanem a frankfurti egyetem bölcseleti, illetve gazdaság- és társadalomtudományi karának tagjai is, akiket szintén meghívtak a szimpóziumra. Kár, hogy az értékes tanulmányokat nem egészíti ki név- és tárgymutató. Találomra kiemelt magyar vonatkozása a 19. század munkaorvostanával foglalkozó cikkben Teleky Lajos neve (1872 — 1957), aki az Archiv für Gewerbepathologie 1932-i évfolyamában orvostörténeti tárgyú cikket írt a következő címmel: „Geschichte der Erkenntnis der Staublunge in Deutschland." (Vö. a 166., ill. 178.1.) Vida Tivadar VERHANDLUNGEN DES XX. INTERNATIONALEN KONGRESSES FÜR GESCHICHTE DER MEDIZIN BERLIN, 22-27. AUGUST 1966. - (Heinz Goerke) Georg Olms Vlg., Hildesheim, 1968. XLVIII, 914 S. 24 cm. A vaskos kötet kimerítő beszámolót ad nemcsak a Nyugat-Berlinben tartott kongresszusról s az ott elhangzott előadásokról, hanem az írásban beküldött hozzászólásokról, illetve referátumokról, tanulmányokról is. Bátran mondhatjuk tehát, hogy az orvostörténelem világviszonylatban legfrissebb seregszemléje. A római oldalszámozású bevezető részben találjuk az előszót, a tartalomjegyzéket, a kongresszusi intéző bizottság, a Nemzetközi Orvostörténeti Társaság vezetőségi tagjainak, valamint a donátorok névsorát. Ezt követi a kongresszus főtitkárának, Heinz Müller-Dietzmk összefoglalója a képanyaggal (7 felvétel), majd a megnyitó és a záró megnyilatkozások. A tudományos kongresszus előadásainak szövege kilenc csoportba sorolva olvasható. Az I. csoportot az az ünnepi előadás képezi, amit a frankfurti Dr. Walter Artelt tartott a megnyitó gyűlésen „A berlini orvostudomány korszakai" címmel. A II. csoport előadásainak tárgyköre: Orvosi kapcsolatok Németország és a külföld között. Itt magyar szempontból figyelmet érdemel Bugyi Balázs előadása Haberle