Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 50. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Oláh Andor: Pápai Páriz Ferenc, a magyar Hippokratész (1049—1716)

után: „izzadhat gőz-feredővel ; vagy a helyén, kemencéből kiszedett kenyeret vagy kettőt darabolj fel azon melegen, rakjad a beteg teste körül, s takard bé jól. Ha talmasan izzaszt és használ" (260.1.). — Fogfájás: „ha azért módja vagyon benne, annyira tágulván fájdalma : menjen gőz feredőbe, ott izzadjon, és köpölyöztesse meg magát nyakán s vállán" (88. 1.). — Varasbéka mérge ellen: „gőz feredőben izzadj, hogy a méreg a verítékkel együtt takarodjék kifelé" (388.1.). e) Fürdők. — Gyakran ismétlődik receptjei között a különféle gyógyfüvekből készült meleg fürdő is. Mutatóba lássunk egyet: (gyomorfájás ellen) „főzzenek feredőt fehér mályvából tövestől, székfűből, s abban üljön kétszer napjában, étel előtt. A feredő meleg legyen, amint elálhatja a teste." (160.1.). Hidegvizes lemosással csak egyszer találkozunk: „immár viselős lévén, ha azt akarja, hogy a terhe le ne szakadjon . . . hideg vízzel néha-néha farosokat, és ágyékát hívesítse : és estve lefekvéskor egy ital hideg vizet igyék." (284. 1.). Víz-kúra gyógyfürdőhelyen. — Zsugorodásról, ízületi merevségről: „mind ezek felett vigyék bány a-f eredőbe, s abban feredjék sokáig : mert annak minerás vize igen erősíti a természet melegét" (378. 1.). — A sapkaszerű spongyát is bánya-feredő vízzel locsoltatja főzúgás ellen (1. fent). — Vesefájás, vesehomok (aréna): „jó a feredő-bányában való feredezés és annál inkább, ha a vizet is iszod" (248. 1.). — Süly: „jó a feredő-bánya vize is" (204. 1.). — Csömör: „mindenek felett használ e nyavalyákban a természet szerént meleg feredő bánya, sőt ugyan italára is annak vize" (148.1.) És: „fő dicséretre méltó a természet szerént savanyú víz, mert mind hívesít, mind a rossz nedvességet (az hasát lágyítván) tisztítja" (149. 1.). — Kólyika: „jó a savanyú vízzel váló élés is annak módja szerént, ebéd s vacsora előtt egy vagy két órával" (171. 1.). — Vizeletrekedés: „savanyú vízzel vagy feredő bányának vizével váló gyakor élés" (251. és 255. 1.). — Köszvény ellen ua. (267.1.). — „A májnak hévségéről és dagadásáról : erre nézve igen dicséretes a savanyú vízzel való élés, kiváltképen májusban, két vagy három hétig, s tovább is continuálván : azt pedig igya minden nap ebéd s vacsora előtt két-két órával, mert mindjárt étel után ha iszod, többet árt, mintsem használ, többet rekeszt, mint nyit" (214. 1.). 2. Kenés. Különféle kenőccsel, gyógyfűfőzettel, olajjal, szeszes oldatokkal stb. maszíroztatja, meleg ruhával dörgölteti betegét. Igen gyakran alkalmazott gyógyító eljárása, nagyon változatos formában [4]. — Fokhagymás kenést is ajánl, pl. hurut és rekedés ellen: „külsőképpen kappan, vagy tyúk hájat törj öszve fokhagymával, s a tenyerét és talpát ezzel kenjed a tűz előtt" (110. 1.). Ugyanilyan indikációval ma is népszerű a magyar népi orvoslásban. 3. Purgáció. Hippokrateszhez hasonlóan gyakran alkalmazza. Purgáción hánytatást és hashajtást ért: „vagy fejül hányván, vagy alul tisztulván" [5]. Kristélyhez ritkán folyamodik. 4. Érvágás, nadály, köppő. Annál gyakrabban él ezekkel a ma is ismert, nemrégiben még igen népszerű népi gyógymódokkal. 5. Testgyakorlás. Az annyira kedvelt hippokratikus természetes gyógymódnak vajmi kevés szerep jut Pápai Páriz terápiájában. (A tornakultusz és a gümnazion