Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 50. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Regöly-Mérei Gyula: Fejezetek a fertőző betegségek történetéből (Gerlóczy Zsigmond emlékére)

FEJEZETEK A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL (GERLÓCZY ZSIGMOND EMLÉKÉRE) írta: REGÖLY-MÉREI GYULA Gerlóczy Zsigmond Pesten, 1863. június 25-én született. Atyja (Gerlóczy Károlyi 1835—1900) Budapest nagyemlékű alpolgármestere volt, akiről utcát neveztek el* Orvosi oklevelét Budapesten, 1887-ben szerezte meg. Fodor József közegészségtan, intézetében, majd Korányi Frigyes belklinikáján működött. 1898/99-ben „A fertőző betegségek kór- és gyógytana" tárgykörből habilitált mint magántanár, 1912-től a fertőző betegségek nyilvános rendkívüli tanára. 1894-től az akkori Szt. László fertőző betegek kórházának főorvosa, ill. igazgatója, 1927-től a székesfővárosi közkórházak központi igazgatója. 1930-ban nyugdíjba vonult. Meghalt Budapesten, 1937. szeptember 9-én. Kiterjedt tudományos működése mellett élénken részt vett az orvosi közéletben is, mind a demokratikus-szabadelvű orvosok egyik vezetője (Budapesti Orvosi KÖr, Belvárosi Orvostársaság). A Budapesti Orvosszövetségnek több ízben volt elnöke. 1927-ben Gerlóczy Zsigmondot választotta meg az Országos Orvosszövetség, hogy a Felsőházban képviselje az orvosokat. Tudományos műveinek méltatására a fertőző betegségek történetéről az alábbiakban írt részben találunk majd alkalmat. Ezen a helyen azonban megemlítjük, hogy jelentős tevékenységet fejtett ki a közegészségügyi ismeretek terjesztése terén is, hosszú időn át volt az Országos Közegészségügyi Egyesület főtitkára, majd elnöke. Szerkesztette az „Egészség", az „Ifjúság és egészség" c. folyóiratokat, valamint az „Egészség könyvtárá"-t. Főként az iskolaegészségügy, a lakásviszonyok, a légy veszély, a világítás, a település, a fertőző betegségek korai felismerése, valamint a személyi hygiene különböző kérdései keltették fel ilyen vonatkozásban érdeklődését. Sokat foglalkozott a falu egészségügyével is. Mint a Balneológiai Egyesület és a Budapest Fürdőváros Egyesület elnöke igen sokat tett fővárosunk gyógyforrásainak és gyógyfürdőinek érdekében. I. ADATOK A JÁRVÁNYOS BETEGSÉGEK ÁLTALÁNOS TÖRTÉNETÉHEZ Járvánnyal kapcsolatos legrégebbi epigraphikus emlék Mezopotámiából származik, ez Nergal had- és halálisten kuthai templomának falfelirata. Katili király bűnei miatt, Irr a pestisisten hollófejű (halotti?) szellemekkel elpusztítja az akkád haderőt. Bűnbánat tartása után véget ér a járvány. A daemonogenetikus