Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 50. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlései (1841-1933)

1864. Than Károly : Az ásványvizek vegyelemzésének összeállításáról. 1865. Korányi Frigyes : Az idegességről. * 1868. Rozsnyay Mátyás : A chinin és chinoidin közötti viszony vegyészeti és gyógyászati tekintetben. 1896. Udránszky László : A chemia hatása az újabb orvosi tudományokra. Rendkívül jelentősek voltak a nagyközönség előtt tartott előadások. Ezek felsorolása helyett is csak példákat említhetünk: Than Károly 1863-ban az izzó testek színképe és az égitestek vegytani alkatrészeiről szólt. Bemutatásokkal kísért előadásában Bunsen két évvel azelőtt végzett vizsgálatait népszerűsítette. 1897-ben a Trencsénben tartott vándorgyűléseken bemutatták az x-sugarakat, amelyeket Röntgen két évvel azelőtt fedezett fel. Igen nagy feltűnést keltett 1880-ban, hogy a szombathelyi székesegyház kupolájában a vándorgyűlés alkalmával felszerelték hazánkban az első nagyméretű Foucault-féle ingát. Ugyanennek a vándorgyűlésnek keretében mutatták be először hazánkban a telefon szerkezetét és gyakorlati alkalmazását a Horány és Szombathely között épített kétkilométeres távon. 1890-ben Nagyváradon láthatták a Farbaky—Schenek-féle akkumulátort, 1897-ben Trencsénben, az akkor még sehol máshol meg nem valósított városi acetilénvilágítás bemutatása keltett nagy szenzációt. Szakmai értékük mellett említést érdemel az előadások, bemutatások haladó jellege. A babonák és az előítéletek ellen többször tartottak előadásokat, magas pályadíjat is kitűztek olyan tanulmány kidolgozására, amely segítené a nép felvilágosítását. Helyesen látták meg, hogy az egészségügyi előrehaladás számára nemcsak a babonák képeznek gátat, hanem az osztályviszonyok is. A közegészségügyi kérdésektől így jutottak el a szociális, sőt nemegyszer a politikai térre. Ilyen előadáscímeket is olvashatunk a programokban: „Az égető szociális kérdés, vagyis a közönséges bérmunkás mint társadalmi osztály, s mai helyzete ..(1888) [17], „Materializmus és idealizmus" (1899) [18], vagy „Mit tehet a társadalom a természettudományos gondolkodás fejlesztése és terjesztése érdekében" (1905) [19]. 1905-ben, az oroszországi forradalom évében az egyik nagy tapssal köszöntött előadásban ezek a szavak is elhangzottak: „Minden gondolkozó ember előtt világos, hogy az a mélyreható átalakulás, amely a modern társadalomban végbemegy. . . semmiféle erőszakos eszközökkel megállítható nem lesz, mert lefolyásában törvényszerű, mint bármely természeti folyamat. Oroszországban az abszolutizmus egy időre vérbe folythatta; Nápoly kék ege alatt, vagy a Kárpát erdőkoszorúzta bércei tövében a nép tudatlansága egy időre késleltetheti, de végleg meg nem állíthatja egyik sem (Geöcze Sarolta) [20]. Jól mutatja a vándorgyűlések tagjainak túlnyomóan haladó gondolkodását az a mód, ahogyan 1890-ben a nagyváradi püspök, Schlauch Lőrinc elnöki megnyitójában elhangzottakra reagáltak. A püspök „felülmúlhatatlan szónoki ügyességgel, valódi klasszikus elognetiával" támadta a darvinizmust, a természetben és a társadalomban uralkodó evolúció elméletét, amely — a kortárs szavaival — „e gyűlés tagjai túlnyomó részének ez időben úgyszólván hitvallása volt" [21]. A beszédet követő felzúdulás túlcsapott a gyűlés keretein, s hónapokig tartó hírlapvitának lett forrása. Az állandó választmány akkori elnöke, Kovács József