Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 50. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Schultheisz Emil—Tardy Lajos: Gyöngyössi Pál archiater és Platon Levsin

mestere — az orvostudományban képviselt, ezt a művet is áthatja. Ez az értekezés azt a praxisra irányult eklekticizmust tükrözi, melynek hirdetője a nagy holland klinikus volt [9]. Disszertációját korábban már részletesen ismertettük; itt csak annyit jegyzünk meg, hogy Abraham Kaau-Boerhaave-ra ismételten és nagy tisztelettel hivatkozott, és éppen ez a holland orvos volt az, akinek javaslatára röviddel e disszertáció megjelenése után Gyöngyössi kitűnő állást kapott a pétervári tengerészeti kórházban, „az orvostudományban és azzal kapcsolatos tudományágakban megnyilvánuló kiváló művészete" alapján [10]. Oroszországi pályája a legmagasabbra ívelt: a kórházi orvosból néhány év alatt Katalin cárnő udvari orvosa lett. A legkeresettebb orvosok sorába tartozott, nagy vagyont gyűjtött, és tudjuk azt is, hogy gyógyító tevékenysége mellett újból fellángolt az orientalisztika iránti szenvedélye is, amiről kilenc kéziratos kötetből álló, elsősorban az arab nyelvvel és irodalommal foglalkozó tudományos hagyatéka tanúskodik [11]. Tudós, polihisztori egyéniségére nem csekélyebb tekintély, mint August Ludwig Schlözer, a kor legkiválóbb történésze önéletrajzának egy paszszusából is következtethetünk: „ . . . Alattomos, gyengén nyilvánuló s tán éppen ezért annál veszélyesebb ideglázban szenvedtem, mely általában Mihály napja körül tört reám. . . Lelki és testi orvosom Gyöngyössi Űr volt, egy derék magyar s kiváló férfiú. A keleti irodalom — akárcsak nekem — neki is régi szenvedélye volt; hollandiai egyetemi tanulmányai alatt ő is elmélyedt az arab stúdiumokban. Sokszor hosszú órákon át foglalkoztunk ezzel, mielőtt a lázra és receptekre térA Platon Levsinhez írt levelek 1770-os kiadása