Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Seregély György—Szentgyörgyi István: Adatok az anticoncipiensek történetéhez

példáját olvashatjuk Jacobs [16] írásában. Sumatrai asszonyok praeventív célból ópiumból gyúrt labdacsokat használtak intravaginalisan, valamint egy ismeretlen növényi anyagból készült fekete masszát. Későbbi vizsgálatok tisztázták, hogy ez a „fekete massza" igen dús csersavtartalommal rendelkezett. A primitív korok embere a műtéti eljárásokat is céljai szolgálatába állította. Jávai asszonyok rendszeresen végezték az uterus mesterséges retroflexióját (ankat prut) [17]. Az ausztrál bennszülöttek már ismerték az ovariotomiát és kiterjedten alkalmazták férfiakon az ún. mica, vagy koolpi műtétet. Pattintott és csiszolt éles kőeszközöket használtak az operációhoz, amit érzéstelenítés nélkül végeztek (1. ábra). Lényege az volt, hogy az urethrát a penis tövéhez, a scrotum fölé varrták ki, így az ondóváladék közösüléskor nem került a hüvelybe [18]. A műtét egyesek szerint csupán rituális jellegű volt (hasonlóan a circumcisióhoz), mások szerint büntetés számba ment, de a kérdést tárgyalók többsége a fogamzásgátlás célzata mellett foglal állást [19,20]. Garson [21] arról ír, hogy az ausztrálok női sterilizálást végeztek a méhnyak műtéti csonkolásával. A perui őslakók között űzött oralis és analis coitus hátterében állítólag szintén fogamzásgátlási szándék állt [22], Az említett példákon kívül a mágikus eljárások egész sokasága burjánzott, melyek között a tevék leheletének beszívását ugyanúgy megtaláljuk, mint pl. a halott ember mosdóvizének ivását, vagy különféle amulettek viselését. A történelem írásos időszaka előtti és a fogamzás pontos ismeretét szinte teljesen nélkülöző korok szokásaira vonatkozó adatok, utalások és közvetett bizonyítékok száma — amint felvillantott példáinkból is látható — meglehetősen nagy, de nem tudjuk, hogy az egyes módszereket mikor űzték vallási, misztikus vagy babonás célból, mennyiben állt mögöttük nemi perverzitás és mennyiben a születéskorlátozás tudatos szándéka. Bizonyítottnak csupán annyit tekinthetünk, hogy a szaporodás mérséklésének gondolata és empirikus gyakorlata a praehistorikus időkben is létezett már. EGYIPTOM Az első írásos orvosi emlék, az i. e. 1850-ből származó és Kahun-ban 1889ben megtalált Petri vagy Kahun papyrus anticoncipiensként krokodiltrágyát, mézet és nátront ajánlott intravaginalisan. A második legrégebbi írásos adat