Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - ifj. Bonnyai Sándor: Töredékek Balassa János életéből

BALASSA BETEGSÉGE, HALÁLA, TEMETÉSE 1868, december 9-én halt meg Balassa János, a legnagyobb magyar sebész, miként a boncolás megállapította a vakbélféregnyúlványának „ .. , roncsoló kifekélyesedése kezdődő átfúrással; kezdődő elterjedt has hártyalobbal; a tüdők és lágy agyhártya vizenyője, agy- és agyacsvérbőség ., ." következtében [1]. Balassa már 1844-ben kiállott egy vakbélgyulladást, ill. többször alhasi fájdalmai voltak, A boncolás megállapította, hogy a féregnyúlvány táján régebbi keletű lobos folyamatok hegmaradványai voltak, 1868. december elején Balassa a legjobb egészségnek örvendett, fáradhatatlan buzgalommal dolgozott, részt vett Andrássy miniszterelnök estélyen is. December 6-án vasárnap fejfájásról panaszkodott. Szerinte ez meghűlésből eredt, amely a miniszterelnök estélyéről hazatérte közben érte. Később a fejfájás csillapodott, s az altestben jelentkeztek meg-megújuló fájdalmak, előbb a vakbél, majd a köldök táján. A fájdalom csillapítására nadályt és morphiumot alkalmaztak. Betegségéről tanítványain kívül még hétfőn — december 7-én — is alig tudott valaki. Látogatóinak elmondta, hogy betegsége jelentőség nélküli és reméli, hogy kedden már felkelhet, ill. szerdán a szobát elhagyhatja, A hétfő éjszakát csendesen töltötte, de reggel a megújuló fájdalmak miatt újra morphiumot fecskendeztek be, A láz — ami már hétfőn jelentkezett — állandóvá lett, ezért öccse Balassa István Wagner tanárt kérte fel a beteg megvizsgálására. Wagner december 8-án 1 és 5 órakor vizsgálta meg a beteget. A lázt, a hasfalak érzékenységét mérsékeltnek találta, a betegséget ha nem is aggasztónak, de azért komolynak nyilvánította. Az altestre hűvös borogatást, belsőleg ricinusolajat rendelt. Balassa ekkor elég nyugodtan érezte magát, 10 óra tájban csendes álomba merült. „Éjfél után azonban légzése nehézzé, zörejessé vált, s a figyelmessé lett környezetének többé nem lehetett a betegség gyászos fordulatán kétkednie. A kitűnő férfiú többé nem eszmélt, s reggeli 1/2 4 órakor, mielőtt még a segélyül hitt mindenfelől összesereglő barátai megérkeztek volna, kiszenvedett." [2], Balassa János haláláról megemlékezett az Orvosi Hetilapon kívül a Gyógyászat, Hazánk, az Esti lap, Pesti napló esti kiadás, Pesti Hölgy Divatlap, Alig. Wien Med. Ztg,, Wien Med, Presse stb. 1868, december 9-én Markusovszky lakásán értekezleten beszélte meg Markusovszky, Hirschler, Bókay, Jendrassik, Korányi, Wagner a temetés részleteit [3]. Erzsébet királynő — kinek pesti tartózkodása idején Balassa háziorvosa volt — a halálhír hallatakor könnyezett és azonnal leküldé az özvegyhez főudvarmesterét, báró Nopcsát, hogy a gyászoló családnak részvétét kifejezze. A család kétnyelvű gyászjelentést adott ki, magyar és német nyelven [4]. 1868, december 10-én 9 órakor több orvos jelenlétében boncolta fel Arányi Balassa holttestét. A boncjegyzőkönyv kivonatát közölte az Orvosi Hetilap, ill. a Gyógyászat [5], 1868, december 11-én du. 3 órakor kezdődött el Balassa János temetése. A temetésen részt vett a királyi udvar képviselője, az Akadémia, a bécsi és a pesti egyetem, a Természettudományi Társulat, a polgári hatóságok képviselői, a politikai és kulturális élet vezető személyiségei, mint pl. Andrássy Gyula, Arany