Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)
TANULMÁNYOK - ifj. Bonnyai Sándor: Töredékek Balassa János életéből
hogy a beküldött, bejelentett székfoglaló előadásokra — amellett, hogy rendkívüli üléseket is tartottak — elég idő nem volt. Indítványozta, hogy az illető tagok a következő évben is előadhassák székfoglaló értekezéseiket. Az indítványt el is fogadták. 1861, március 9-én Balassa János levelet intézett az Akadémia titoknokához, melyben kérdezte, hogy a következő szakülésben rá kerül-e sor. Jobban szeretné, ha később tarthatná meg előadását, mivel egy-két újabb eset rajzát még mellékelni szeretné. Balassa János értekezése ezúttal elmaradt. Az 1861. április 14-én az Akadémia titoknokához írt levelében a pesti sebészprofesszor megkérdezte, hogy az április 16-án tartandó ülésen székfoglaló előadását megtartja-e. Kérte, hogy csak igennel vagy nemmel válaszoljon a titoknok. Balassa János e két levelére a válaszlevelet nem ismerjük. A válasz úgylátszik „igen" volt, mert Balassa János a matematikai és természettudományi osztályok részére 1861. április 15-én tartott ülésen „ .. . székét ily című értekezéssel foglalá el „Képző Műtétek". Az ülés határozata értelmében, az Évkönyvekben határoztatott kiadatni a mellékelt rajzokkal együtt." Az Akadémia alapszabályainak 35. §-a szerint minden akadémiai tag a székfoglaló előadás megtartása után az elnök és a titoknok által aláírt oklevelet kap. Balassa János is kapott ilyen oklevelet, amely az Orvostörténeti Múzeum gyűjteményében van. Balassa székfoglaló előadásának kinyomtatása tárgyában Toldy Ferenc, mint az Akadémia titoknoka (titkára) levelet intézett a bécsi államnyomdához 1861. augusztus 19-én, amelyben kérte, hogy a pesti sebészprofesszor művét nyomtassák ki 200 példányban. Közölte, hogy a rajzokat dr. Elf inger fogja készíteni, a kiadásokat a számla megküldése után egyenlíti ki stb. A matematikai és természettudományi osztályok 1862. május 26-án tartott ülésén a titoknok jelentette, hogy Balassa János az Akadémia Évkönyvébe felvett értekezéséhez szükséges ábrák kiállítási költségeinek fedezéséhez 1300 forintnyi összeggel járult. Székfoglaló előadásának kinyomatási költségeit — Jendrassik szerint — felerészben Balassa fedezte. Arany János, mint az Akadémia titoknoka, 1865. április 12-én levelet írt Balassámk, melyben a művéhez szükséges rajzok korrektúralapjainak holléte felől érdeklődött. Az 1865. április 18-án írt válaszlevelében a sebészprofesszor kifejtette, hogy az időközben elhunyt dr. Elfinger munkájának folytatására Heizmert kérte meg, aki ha vállalja a munkát, arról Balassa azonnal értesíti a titoknokot. Arany az Akadémia részére 1865. október 18-án Balassa művéből 250 példányt rendelt, később a bécsi államnyomda igazgatóját, Kaltenbrunnert tájékoztatta a műtéti atlaszhoz szükséges rajzok elkészítésének állásáról 1866. áprilisi kelettel, Arany János Összes Művei 13. kötete április 23-t ír. Egy Arany /anos-levélfogalmazványt őriz az Akadémia levéltára, amelyben a titoknok kérte Balassa Jánost, hivatkozzon az Akadémia októberben küldött „Képző műtétek" c. művére vonatkozó megrendelésre KaltenbrunnelnáL A kéziraton a következő feljegyzést találjuk: „nem exped". Arany János 1866. április 26-án Balassához írt levelében közölte, hogy a sebészatlaszának mind a 250,példánya megérkezett. Balassa János „Képző műtétek" c. műve az Akadémia 1867. évi Évkönyvében jelent meg, mint a pesti sebészprofesszor székfoglaló előadása. Az 1860. január 30-án a nyelv- és széptudományi osztályok részére tartott ülésen az elnök jelentette az alaptőkéhez és a házépítésre küldött adományokat.
