Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Balogh János: Balassa János, az első magyar sebészeti iskola megalapítója

működő Kocher ezt mondta: „A szív sebészetéről beszélni frivolitás". Balassa nem jósolt, alkotott. Olyat alkotott, ami nem mutatós, csillogó, nevével fémjelzett műtét, hanem igen nagy hatású és fontosságú gyakorlati eljárás. Valahogy úgy vagyunk ezzel, mint azzal az országszerte dalolt „népdallal", amelyben a szakértő szeme Petőfi örökbecsű költeményét ismeri fel. Mindenki énekli. A sérült, gyulladt, gümős, plasticázott ízületeket, végtagokat mindenhol a világon rögzítik, úgy ahogyan azt Balassa kidolgozta és tanította. Mi, mai magyar orvosok a hasi műtétnek a munkafolyamat szervezését tekintve ma is úgy állunk neki, ahogyan azt Balassa tanította. Azt is tőle tanultuk meg, hogy ami ma a tudósnak kísérleti eszköz, kutatószerszám, az holnap a gyakorló orvos munkaasztalán helyet foglaló, a betegek mindennapi gyógyításában elengedhetetlenül szükséges munkaeszköz. Tanítványai tőle vitték tovább annak az igényét, hogy az észlelő orvossebész, természettudós számára egyetlen tekintély létezik: az elevenen ható természeti törvény. 1838-ban Balassa orvosi disszertációjában, amelynek a címe: „De juvene medico" — így ír: „Másoknak, nem önmagának élni, ez képezi az orvos lényegét és az égiektől elhódított legkiválóbb művészetnek, az orvostudománynak az alapját... Az ember legbenső erkölcsi meggyőződése az akarat cselekvésével a legszebb harmóniában egyesül annak a munkájában, aki bizonyos magasrendű hivatástudattól hajtva minden erőfeszítését arra a szent pontra koncentrálja, ahonnan a szenvedők számára jótékony forrás fakad. Mások életét megőrizni, az elveszett egészséget visszaadni, a szenvedők fájdalmát minden erejével enyhíteni, ez legyen az orvos szent célkitűzése, amelyre minden cselekedete, sőt egész élete irányuljon. Magasrendű hivatás ez, amely a szívet jótékonysággal tölti el, a vallásnak és a legtisztább erkölcsiségnek a szülötte. Isten ez bennünk, ez hevít cselekvésre, nyájas és mindig biztos vezető számunkra életünk rögös útvesztőjén át." Ragyogó életműve bizonyítja: így történt. JEGYZETEK [1] Boyer : Traité des maladies chirurgicales, 1822. [2] Marjolin : Encyclopédie des sciences médicales, 1836. [3] Réczey, E. : Grundzüge zur Lehre der operativen Chirurgie, Ofen 1838. [4] Orvosi tudomány magyar mesterei. Bp. Kiadja: A Markusovszky Társaság, 1924. 65 p. [5] Balassa J. : A hassérvekről, Pest 1853. 66 p. [6] Hírlap, 1847. február 16. sz. [7] Balassa Jónos összegyűjtött kisebb művei. Szerk. : Janny Gyula. M. O. K. T. Bp. 1875. 83, 87, 91, 94, 104 p. [8] Balassa J. : Orvosi Hetilap (továbbiakban: O. H.) 1864. 1. 1. p. [9] Balassa ]. : O. H. 1859. 4. 57. p. [10] Balassa J. : O. H. 1857. 1. 19 p. [11] Balassa J. : A Képző-Műtétek. MTA Évkönyvei. XI. köt. VI. darab. Pesten, 1867.