Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)

KÖNYVSZEMLE - Wolfgang Jacob: Medizinische Anthropologie im 19. Jahrhundert. (Vida Tivadar) - Hans Körner: Die Würzburger Siebold. Eine Gelehrtenfamilie des 18. und 19. Jahrhunderts (R. Harkó Viola)

és klinikai tudományokon kívül a bakteriológiával és a közegészségüggyel. Érinti a XX. sz. első felének orvosi tendenciáit is. A függelékben ismerteti az orvostudomány és fiziológia Nobel-díjasainak névsorát és újabb függelékben az orvostudomány történetét az Egyesült Államokban 1900 előtt. Irodalomjegyzék, név- és tárgymutató egészíti ki a könyvet. Hiányossága a munkának, hogy semmilyen illusztrációt sem alkalmaz. A könyv nyomdai kivitele megfelel a könyv céljának. R. Harkó Viola * Wolfgang Jacob : Medizinische Anthropologie im 19. Jahrhundert. Enke Verlag, Stuttgart, 1967. 24 cm. 299 oldal. „Adalékok az általános orvostudomány köréből": ez a címe annak a sorozatnak, amelynek keretében, mint 20. füzet, ez a tanulmány megjelent. Alcíme: „Mensch—Natur—Gesellschaft, Beitrag zu einer theoretischen Pathologie, zur Geistesgeschichte der sozialen Medizin und allgemeinen Krankheitslehre Virchows" — elárulja a tárgyát és feldolgozása szempontjait. A szerző a heidelbergi egyetem Patológiai Intézetében dolgozik, s ugyanakkor — mint könyve előszavában megjegyzi — a heidelbergi Orvostörténeti Intézet kutatási eredményeit is fel tudta használni. Művében először a „természet" és a „társadalom" fogalmának történelmi kialakulását elemzi a görög-római világtól a reneszánszig. Aztán figyelemmel kíséri, hogyan viszonyulnak ezek a fogalmak egymáshoz és az emberhez a 17. és a 18. század folyamán. A soron következő részek címei: „A természettudományos század" beköszöntése és az orvostudomány — Egységtörekvések az orvostudományban (A szociális elem behatolása a patológiába) — Az orvostudomány egységének széthullása a késői 19. században". Főként Virchow személyében és általános kórtanában — ő maga egyszerűen „patológiának" nevezi—kíséri figyelemmel azt a kérdést, hogyan hozhatók összhangba a beteg egyén igényei a társadaloméival, amely kérdés ma ismét élénken foglalkoztatja az orvosszociológiát. A könyvet bő jegyzetanyag, betűrendes szakirodalom-jegyzék, szerzői név-, valamint tárgymutató egészíti ki. Külön említést érdemel a Virchow műveiből és cikkeiből 11 oldalon keresztül (270—281) közölt, kronológiai sorrendbe szedett címválogatás. Vida Tivadar * Hans Korner : Die Würzburger Siebold. Eine Gelehrtenfamilie des 18. und 19. Jahrhunderts. (Lebensdarstellungen deutscher Naturforscher, Nr. 13.) 1967. Johann Ambrosius Barth, Leipzig. 662 p., 87 kép, 55 ábra, 7 táblázat. — 8°-Vk. A szerző, mint a würzburgi Siebold család leszármazottja, még 1951.-ben, egyetemi hallgató korában elhatározta, hogy megírja a család történetét. A