Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Molnár Gyula: Népi gyógyítás emlékei a bihari boszorkányperekben

teni", hogy a gyógyulás megkezdődjön. A keresztúton a boszorkányokra leső ember kört von maga körül, hogy láthatatlan legyen, de ő lássa a szellemeket stb. A régi, falusi gyógyászatban jelentős szerepe volt a kovácsoknak, főként az ún. gyógykovácsmesterséggel foglalkozóknak. A gyógykovácsok főként lóápolással, gyógyítással, kozmetikával foglalkoztak. Ezen túl meglehetős állatanatómiai ismeretekkel is rendelkeztek és főként a hadakozások korában igen tekintélyes és megbecsült emberek voltak, akik szükség esetén embergyógyászattal is bővítették praxisukat. Érdekes, hogy a boszorkányperek bőséges anyagában sehol sem találkozunk olyan esettel, amikor gyógykovács állott volna vádlottként a bírák előtt. Nyilván a személyüket övező tisztelet és megbecsülés őket kiemelte a rontók, malefikák táborából. A XVIII. századi gyógykovácsok közül a konyári Kamuti család őse, valószínű Kamuti Pál kéziratos recepteskönyve érdekes és értékes dokumentuma ennek a már kihalt és elfeledett mesterségnek [14]. Ebből a könyvből idézzük az alábbi, embergyógyászati célokat szolgáló recepteket: „Nehéz hurut és belső nyavalya ellen. Pápa füvet Jakab havának 27-dik nap legjobb erejében vagyon harmaton kel szedni. Hektika és nehéz lélegzet ellen. Veronika füvet kell szedni Pünkösd hava 19-dik délelőtt, férhelyt kel Szárasztani hol a nap ne érje, vizet venni napfeljöttekor, az harmaton kel szedni betonibával timporálva kel szedni, hasznos. Nehéz nyavalya ellen. Csombor füvet etzetben meg kel főzni igya... (olvashatatlan) tartozóval Katánkóró virág fejér butykóró Virág Sat. . . (olvashatatlan) fű Vad körtvély gyöngy. Az ökör szemű fő virága jó a Sárgaság ellen, Pápa fű ereje meg vagyon írva lehet akár borba, akár Vízbe inni jó." Ez utolsó recept arra utal, hogy valamely ismeretes, füvészkönyv receptjei mentek át a gyakorlatba és a gyógykovács könyvébe is ebből került. Össehasonlításul nézzük, mit ír Méliusz Herbáriuma : „Carduud benedictus, Pápafű, Áldott fű. Kicsiny tövis, Pápa füve, olyan a feje, mint a hasas Pók, hasonló a disznó kékhez. TERMÉSZETI Melegítő és szárasztó keserű. BELSŐ HASZNAI Ha a Pápa füvét, levelét, gyökerét eszed és megiszod gyakorta, a szemöldöked fölött, vakszemed mellett való főfájást meggyógyítja. Szédelgő fejet gyógyít, elmét erősít, hallást megépít, ha iszod a vizét és eszed a levelét. Ha levelét porrá teszed, borban iszod gyakorta, a gyomorból nyálat kiűz, Tüdőt, Mellyet, vért tisztít, aszú kórságot gyógyít. Ha levelét borban iszod melegen, hasfájást, vesében való követ ront, Asszonyember állott vérét elindítja. Ha borban iszod a porát, fél dióhéjnyit, hideglelés, rothadt betegség ellen jó.