Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Mester Géza: Jean Henri Dunant — a Vöröskereszt megalapítójának emlékére

ként. Dunant utolsó felhívása pusztába kiáltott szózat volt, pedig a békét, a világ békéjének ügyét szolgálta volna. 1901-ben 73 éves korában, Dunant kapta meg az első Béke Nobel-díjat. Az örök gáncsoskodók közül néhányan tiltakoztak azzal érvelve, hogy a Vöröskereszt nem a béke előmozdítása érdekében alakult. De mindenki tudta, hogy Dunant úgy akarta és építette ki a szervezetet, hogy az, ha kell, nemcsak a háború, hanem a béke Vöröskeresztje is legyen! Ez a nagy kitüntetés valósággal kötelességévé tette a Vöröskeresztnek, hogy a béke gondolatát tovább fejlessze Dunant szellemében. 1904-ben kitört az orosz—japán, majd az olasz—török háború. Bár a világbékét kívánja szolgálni Carnegie tízmillió dolláros béke-alapítványa, nem tudja meggátolni az 1914. évi első világháború kitörését. A Vöröskereszt alapításától az első világháború befejezéséig, minden vizsgát jelesen kiállt. Dunant a Vöröskeresztnek ezt a világméretű erőpróbáját már nem érhette meg. Heidenben 1910, október 30-án 82 éves korában csendesen elhunyt. Végrendeletében ezeket írta: „Azt akarom, hogy temessenek el, mint kutyát, minden ceremónia nélkül, ezeket úgysem ismerném el. Számítok a jóságotokra, hogy hűségesen őrködtök utolsó kívánságomon. Számítok a barátságotokra, hogy valóban így is történjék. Ámen. Krisztus tanítványa vagyok, mint az első században, semmi több!" [12]. Dunant testét eltemették, sírja Zürichben van. De a lelke és szelleme él a Vöröskereszt maradandó eszméjében és nemzetközi nagyságában — minden idők végezetéig. * * * A Vöröskereszt genfi egyezményét 1949. augusztus 12-ig 123 nemzet írta alá. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának székhelye Genf. 25 svájci tagja van. Döntő bírósági működést fejt ki a nemzetközi Vöröskereszt szervezeténél. A Conventio nemzetközi megállapodásainak végrehajtó szerve Párizsban működik a Vöröskereszt Egyesületek Ligája 1919 óta. Ez a szerv a béke szervezésének feladataival, betegápolással, elemi csapások alkalmával nyújtandó segélyezéssel és az Ifjúsági Vöröskereszt szervezésével foglalkozik. Martin Gumpert a Vöröskereszt története című művében írja: „Aggódva kérdezzük magunktól, vajon eléggé felkészült-e a Vöröskereszt az eljövendő háború borzalmaira?" Ezt a kérdést a második világháború kitörése előtt tette fel. Majd negyedszázaddal a második világháború befejezése után válaszolhatunk csak erre a kérdésre. Nem lehetett felkészülni arra, ami történt, amik történtek. Mily nagy erkölcsi aláhullás kellett ahhoz, hogy a XX. században népes városok, falvak ellen viseljen háborút a támadó és a háború védhetetlen rémét a föld alá bújva fogadja az a polgári lakosság, amely szíve mélyéből elítélte a háború minden