Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Fazekas Árpád: Jósa András élete és munkássága

megelőzve mélyen belelátott a dolgok lényegébe", s átlátta mit kell tennie. Bevezette a betegségi és halálozási statisztikát, átszervezte a halottkémlést, s most már reális adatokra támaszkodva állította össze igen tartalmas havi jelentéseit." „Ravasz fondorlattal" — ahogyan ő maga írta — kivitte, hogy a közigazgatási bizottság a havonta beterjesztett „Egészségügyi jelentéseket" a Nyírvidék c. napilap „Hivatalos melléklet"-ében rendre megjelentette, s így „pellengérszámba ment az, hogy a hivatalos lap közlései szerint ebből és ebből a járásból vagy községből jelentés nem érkezett, így tehát lassan-lassan mégcsak úgy ahogy rendbe kezdtünk jönni." Szerintem Jósa András orvosi munkájában az a legnagyobb és egyben legmaradandóbb, hogy már abban az időben felismerte a lakosság egészségügyi nevelésének, egészségügyi felvilágosításának döntő szerepét az egészségügy fejlesztése és a járványok megelőzése vonatkozásában. Ennek érdekében Jósa sok előadást tartott és nagyon sok cikket írt. Speciális körülmény, hogy orvosi cikkei — kb. 230 egészségügyi írásának jó része egészségügyi jelentés — szinte kivétel nélkül a Nyírvidék c. lapban jelentek meg. Régészeti dolgozatait is sokszor közvetlenül a Nyírvidékből vette át az Archeológiai Értesítő is. Cikkeiért Jósa különlenyomatot, illetve a nagyobb terjedelműekből készült kis füzeteket kapott a szerkesztőségtől. Foglalkozott Jósa András megyei főorvossága alatt a bábaügy és gyermekvédelem rendezésével, s keresztülvitte, hogy a gazdasági cselédek lakását elfogadhatóvá tették. A járványok (ty. abd. cholera és tbc) elleni küzdelemben nagy eredményeket ért el a környezet (ház, udvar, utca, országutak melletti árkok) és személyi hygienes viszonyok megjavításával, továbbá a tehénhimlőnyirok és a diphtheria elleni savó propagálásával. Természetesen nem ment minden olyan simán, mint ez a felsorolás, s meg nem értés vagy szűk látókörűség esetén gyakran elmondogatta Jósa András: „nem a mának dolgozunk, majd eljön az idő, amikor megértik." Jósa András kiterjedt orvosi munkásságának rövid áttekintéséből nem szabad kifelejteni nagyszabású ivóvízjavítási programját. A typhus- és cholera-járványok megelőzésére javaslatára megyei szabályrendeletet hoztak, amely szerint minden község 1000 lakosonként 1 kutat köteles fúratni. A szembeszökő eredmény láttán a községek elöljárósága és lakossága szívesen, áldozott a kutakra. Ennek kapcsán került Versecről Nyíregyházára Neukom Ferenc kútfúró nagyvállalkozó, akitől (!) Jósa dr. elsajátította és gyakorlatában később sikerrel is alkalmazta a hypnosist. Eleinte kételkedett a hypnosisban, később így jelölte meg gyakorlati jelentőségét: „Érdemesnek tartottam ezen eseteket leírni, mert talán a harctéren idegrázkódás folytán megnémult, megvakult, eskórossá, elmebeteggé vált harcosok némelyikét hypnosissal kétségbeejtő állapotukból ki lehetne ragadni." Különben egyenesen csodálatos, hogy korának tudományos eredményeit, új megállapításait milyen gyorsan illesztette saját tudásába és nyomban gyógyító gyakorlatába is. Ezt bizonyítja világhírű külföldi professzorokkal való személyes kapcsolata is. Koch Róbertnél például két ízben is járt: a Koch-bacillus illetve a tuberculin felfedezése után. Utóbbi útja alkalmával meglátogatta Fräntzl, Cornet és Lévy tanárok „gyógytermeit." Berlini útjáról hazatérve nyomban