Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 46-47. (Budapest, 1968)

TANULMÁNYOK - Fekete Sándor: Semmelweis felfedezése, Gordon és Holmes nézetei a gyermekágyi lázról

összefüggést, amit egyébként a francia orvosok valószínűleg már a XVIII. század második felében felfedeztek* Mindazonáltal Semmelweis volt az első, akinek sikerült tisztáznia a levegő, ruházat a hulla és az orbánc reális és pontos jelentőségét a gyermekágyi fertőzés folyamatában. Semmelweis volt az első szülész, aki feltárta és kimutatta az ujjal történő vizsgálat veszélyeit. A klórvíz és a klórmész alkalmazása a gyermekágyi lázzal kapcsolatban nem volt ismeretlen az angol orvosok számára ; ők azonban a fertőzéses gyermekágyas nők látogatása után és nem a terhesek, vajúdók és egészséges gyermekágyas nők látogatása előtt gyakorolták a kézmosást. A klórvízzel és klórmésszel történő racionális és rendszeres kézmosást a belső vizsgálat okozta fertőzés elhárítása érdekében Semmelweis Ignác Fülöp honosította meg. Végezetül, Semmelweis volt az első, aki az állam által törvénybe foglalt és szabályozott megelőző akciót javasolt a gyermekágyi láz ellen" [20]. Amint a fenti szemelvényből kitűnik, Holmes csak részigazságot hirdetett, azt is mások megfigyelései alapján. Felületes olvasó azonban könnyen azonosíthatja a Holmes által ismertetett „private pestilence" fogalmát Semmelweis tanának lényegével. Ez azonban nagy hiba volna. Semmelweis a maga teljességében kifejtette a gyermekágyi láz kóroktanára vonatkozó tanítását, hatalmas statisztikai anyaggal bizonyította tanának helyességét, nevezetesen azt, hogy a gyermekágyi láz a pyaemia egyik alakja, a megbetegedés oka a „bomlott szerves anyag", s körömkefével végzett chloros mosakodással annak átvitele elkerülhető. Holmes kijelentéseiben — amint ezt Benedek is megírta — minderről szó sem esik. Holmes csak a fertőzés továbbterjesztésében mutatott rá az orvosok szerepére, a gyermekágyi láz kóroktanának kutatásával nem is foglalkozott, és a prophylaxisra vonatkozó utasításai is elégtelenek. IRODALOM [1] Fekete Sándor: Orvosi Hetilap 1965. 1542. 1. [2] Benedek István: Orvosi Hetilap 1966. 223. 1. Bolond világ, Bp., 1967. [3] Benedek István: Orvosi Hetilap 1966. 223. 1. [4] Orvostört. Bizottság, Orvosi Hetilap 1966. 1374. 1. [5] Benedek István: Orvosi Hetilap 1966. 1377. 1. [6] Benedek István: Semmelweis és kora. Bp., 1967. 118. 1. [7] Holmes, O. W. : Medical Classics 1936. 246. 1. [8] Hodge, H. L. : Noncontagious character of puerperal fever. Philadelphia, 1852. Meigs, Ch. D. : Nature signe and treatment of childbed fever. Philadelphia, 1854. [9] Holmes, O. W. : Medical Essays 257. 1. [10] Holmes, O. W. : uo. [11] Holmes, O. W. : uo. 217. 1. [12] Poynter, F. L. : Brit. Med. J. 1960. II. 462. 1. [13] Porter, J. D. : Alexander Gordon of Aberdeen 1752-1799. London, 1958* [14] Porter, J. D. : uo. 66. 1.