Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 46-47. (Budapest, 1968)

TANULMÁNYOK - Fekete Sándor: Semmelweis felfedezése, Gordon és Holmes nézetei a gyermekágyi lázról

SEMMELWEIS FELFEDEZÉSE, GORDON ÉS HOLMES NÉZETEI A GYERMEKÁGYI LÁZRÓL írta: FEKETE SÁNDOR (Budapest) A

Z Orvosi Hetilapban [1] foglalkoztam a Semmelweis-tan előzményeivel és a prioritás kérdésével. Akkor eldöntöttnek ítéltem meg a kérdést, hogy milyen szerepe volt Oliver Wendell Holmesnek, a Harvard Egyetem későbbi tanárának, a gyermekágyi láz fertőzés útján való terjesztésének felismerését illetően. Megállapíthattam, hogy a gyermekágyi láz aetiologiája, lényege és prophylaxisa kérdésében Holmes nem foglalt állást, s így ebben a tekintetben Semmelweis prioritásához kétség nem férhet. Azóta Benedek István [2] is foglalkozott Holmes-szal, s közleményei bizonyos mértékig félreértésre adtak alkalmat. Nem felesleges tehát, ha ezzel a kérdéssel magának Holmesnak a kijelentése alapján újból foglalkozunk. Két tényező adja meg a magyarázatot, hogy Holmes szereplése ismét előtérbe került. Az egyik ok az, hogy a „prioritás" szó értelmezése nem egyöntetű, a másik az, hogy Holmes közleményei Magyarországon nehezen megszerezhetők, és így kevesen ismerik. A prioritás tárgyában egyesek elegendőnek tartják a gondolat felvetését, más felfogás szerint viszont a prioritás azt illeti meg, aki valamely állítást határozottan ismertet, bizonyít. Véleményünk szerint az utóbbi elgondolás a helyes. Sokan látták már Newton előtt is, hogy az alma leesik a fájáról, de senki sem vonta kétségbe Newton prioritását a gravitáció tanának felállítása tárgyában. Benedek István ezt írja: „Prioritási vita egyszerűen azért nincs (vagy azért indokolatlan), mert a gyermekágyi láz fertőzéses jellegének és a preventív tisztálkodásnak leírásában Holmes és a többi felsorolt orvos vitathatatlanul megelőzte Semmelweist, akinek a felfedezése nem az volt ... hanem a gyermekágyi láz és a pyaemia azonossága és mindaz, ami ebből következik..." [3]. A MTA Orvostörténeti Bizottságának 7 tagja „Hozzászólás" formájában nyilatkozik erről, és kifejti, hogy Semmelweis és Holmes felfogása között lényeges a különbség, merőben különbözik Semmelweis és Holmes módszertana is. A „Hozzászólás" lényege: „Mindezek szerint Benedek dr. előbbiekben idézett felfogása téves" [4], Benedek erre válaszolva kiemeli, hogy: „nincs tehát lényegbe vágó elvi különbség Holmes és Semmelweis felfogása közt, ellenben lényegbe vágó a gyakorlati különbség : tudniillik Holmes nem fedezte fel azt, amit Semmelweis felfedezett" Majd ezt írja: „mindez arról győz meg, hogy a prioritási vita ma éppoly értelmetlen, mint 60 éve volt" [5].