Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 46-47. (Budapest, 1968)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Bonnyai Sándor: Adatok Semmelweis kartörésének kezeléséhez

zsindelekkel) rakatik be a törött tag és az egész újra keményítős (meleg, hevenyében csinált csírizes) pólyával jól erősen és ügyesen körültekergettetik. — Ezen lágy lekötözés 24—36 óra alatt megkeményedik, még pedig annyira, hogy a beteg törött tagat vigyázva csak hamar mozgathatja, sőt a lekötözés után másod vagy negyed napra törött tagat emelheti is, lábra is állhat, sőt mankókra támaszkodva lépéseket is tehet, és járkálhat is." Pár hét múlva Flór Ferenc szintén az Orvosi Tár hasábjain írta (Orvosi Tár Új folyamat, 11. félév, 7, sz. 1839. febr. 17.): „... már másfél év előtt orvoslottam egy lábszár-törést Larrey módja szerint, midőn a törött csontokat tojásfehéréből és bor szeszből álló vegyitekbe áztatott 18 fejű pólyával kötöttem be, a betegnek igen nagy könnyebbségére és tökéletes felgyógyulására. — De az utolsó félév alatt kórházi osztályomban két csonttörési eset jővén élő, ezeknél az előbbi vegyítek helyett nem keményítőbül készített, de a könyvkötők által rendesen használni szokott közönséges csirizzel éltem ; különben a jól megkent 18 fejű pólyával, a rendesen használni szokott mód szerént kötvén be, az illendően intézett nyújtás és ellennyújtás után a törött csontokat; melly kötözést végre az e czélra készített nemezpapír (pappendeckel) zsindelekkel — szorítottam le." Ezekben a cikkekben a kötésmód leírásán kívül már eredményekről is beszámoltak, hiszen Windisch szerint „ezen gyógymód szerint az 183\. esztendő lefolyta alatt 4. karcsont-, 3. czomb-, négy alkar-, és két fölkartörés tökéletesen meggyógyult", míg Flór Ferenc két kezelési esetről számol be, amelyek közül az egyik „kettős felső végtagi", a másik „bal fölkar törés" volt. A Seutin-féle kötésmód éppen az Orvosi Tárban leközölt tanulmányok alapján hazánk orvosai, sebészei közt gyorsan elterjedt, ezt bizonyítja Frey tag Józsefnek a „Gyógytapasztalatok" című közlése (Freytag József: Gyógytapasztalatok, Orvosi Tár, 1842. Harmadik folyamat, 1. köt., 20. s máj. 15.) r „... 2., Csonttörések Seutin szerint gyógyítva. Meg próbálván Seutin bánásmódját csont töréseknél, meggyőződtem, hogy az a kívánt czélnak, mind a beteg, mind orvosra nézve jobban megfelel, mint a régi kötésmód." A cikkében ismertetett 3 esetet, amikor a betegeken a keményítőpólyás kötést alkalmazta sikeresen. Nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek töréseinél is alkalmazták a Seutin-féle kötést. Ezt igazolja Horváth J. A. 1846-ban az Orvosi Tárban megjelent ismertetése (Horváth J. A.: Csonttörések gyermekeknél. Ismertetés a Journ. f. Kinderkrankh. IV. K. 0. F. 1845-ből. Orvosi Tár, 1846., IX. kötet, 3. folyamat, 25. sz., jún. 14.) : „A fölkar törései csak egy körpólyát s 3 lemezt igényelnek ; ha a törés a csont alsó végéhez közel van, az alkar mérsékesen meghajtva tartassék; s itt, a tetemesebb daganatnak lobellenes szerelés melletti eltűnése után, a csirizkötés alkalmazandó." Balassa János 1851-ben — Semmelweis kartörésének évében — közölt tanulmányában (Balassa János: Czombtörések megrövidülés nélküli kezelése. Wiener med. Wochenschrift 1851. 31. sz.) így vélekedik a Seutin féle kötésről: „... igen egyszerű s a törvégek összetartására igen alkalmas ..." „A Seutin-féle kötés a helybentartás biztossága, valamint a gyógyulás igényelte nyugalom, végre a beteg és sebész kényelme tekintetében határozottan legtöbb előnnyel bír, miért is a