Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 46-47. (Budapest, 1968)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Bonnyai Sándor: Adatok Semmelweis kartörésének kezeléséhez
ADATOK SEMMELWEIS KARTÖRÉSÉNEK KEZELÉSÉHEZ írta: IFJ. BONNYAI SÁNDOR (Budapest) S zámtalan cikk, könyv, tanulmány elemezte, méltatta 1965-ben a halhatatlan magyar orvos, Semmelweis Ignác érdemeit. Az évtized orvostörténeti munkájának egyik legszámottevőbb, legnagyobb eseményének tarthatjuk annak bebizonyítását, hogy Semmelweis nem szenvedett endogen elmebetegségben. Ennek bizonyítékát szolgáltatták a Semmelweis csontvázának exhumálása után végzett vizsgálatok is, s egyben más lényeges és érdekes adatok között a legnagyobb magyar orvos kartörésének pontos helye is ismeretessé vált. Semmelweis kartörése felkelti a korabeli kezelési módok elemzésének szükségességét, mely igen lényeges fejezete az orvostudomány fejlődésének. Hüttl Tivadar Semmelweis balesetének katamnesztikus elemzése c. tanulmányában (Hüttl Tivadar szerk. : Semmelweis betegsége, Bp., 1965.) közzétette vizsgálatai eredményét, mely szerint Semmelweis felkarja tört el — nem miként különböző szerzők állították, hogy a felkarja és az alkarja, ill. csak az alkarja — és kutatásokat végzett a kezelés módjának megállapítására is. Az irodalomban uralkodó nézetek azt mutatják, hogy bár valóban nem használták a mai formában ismeretes gipszsíneket, de már az egyszerű fa- és papírsínek alkalmazásával valószínűleg felhagytak, hiszen használatukra utalás nem található. A különböző sebészeti művekben és az Orvosi Tárban 1848-ig megjelent leírások szerint feltételezhetjük, hogy 1851-ben, Semmelweis balesete alkalmával a Seutin-féle rögzítést, vagy valamelyik továbbfejlesztett változatát alkalmazták a tört csontok helyben tartására. A Seutin-féle rögzítést az Orvosi Tár így ismertette 1839-ben (Orvosi Tár Új folyamat, 11. félév, 3. sz., 1839. jan. 20.): „Seutin brüsseli orvos ... 1837-ben ... csonttörést gyógyító módot közlött, mellyet mivel a tapasztalás is csakhamar foganatosnak bizonyított ; ... Sachs bizonysága szerint az oroszok császára is katonai kórházaiban mindenütt felvétetni rendelte. — A sebészi kezelés (encheiresis) a következő : a törött tagnak nyújtása és ellennyujtása illendően megtörténvén ..., az egész végtag ollykép tekergettetik körül pólyával, hogy ennek nem csak minden fordulata (tourja) különösen bemázoltatik forró vízben felolvasztott keményítővel, hanem ugyanezzel az egész bepólyázott tag is bekenetik végre; mik megtörténvén nemezpapírból (Pappendeckel) készített rendőkkel (keskeny szeletekkel vagy is 12 Orvostörténeti Közi.
