Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 46-47. (Budapest, 1968)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Sós József: Semmelweis emléke műalkotásokban a Budapesti Orvostudományi Egyetemen

Az ábrázolt halála után készült portrékban a közfelfogás szerint kialakult érzelmi és magatartási kifejezés rendszerint erős. Ez ér­vényes a Semmelweis-portrék nagy részére is* A szigorú, az igazságá­ért harcra kész embert formálják meg hangulatilag, miközben az arc formái, anatómiai hűsége tökéletes marad. A fali domborművek, a szobor­emlékek és a 2 Than-portré mel­lett 10 érem őrzi Semmelweis em­lékét az Orvostudományi Egyete­men. Berán Lajostól bronz mellkép, 220 mm átmérőjű, kerek. Készült 1906-ban (Varannai 3. kép). E nagyobbik Berán-féle portrén szi­gorú kifejezést adnak az arcnak a szemöldökök között, a homlok ráncolódásából eredő függőleges árkok. A dús szemöldök és az éles tekintetű szemek mellett ez fokozza szinte komor tekintetűvé a portré hangulatát. Bár a lefelé hajló nagy bajusz takarja a szájat, érezni, hogy az ajkak szigorúan összeszorítottak. A haj itt is dús a tarkón és a halántékon, felkopaszodott a homlokon. A felirat a peremen belül körben: Semmelweis Ignác Fülöp 1818—1865. Berán Lajostól ólom emlékérme, 98 mm átmérővel. A portré Semmelweis na­gyon ismert ábrázolása. Tanár korában, a Kozmata-fénykép után 1860-ban mutatja be. A komoly, kissé szigorú és éles tekintetű embert állítja elénk. Azt az embert, aki az emlékeinkben él. A magas homlok és szúrós tekintetű szemek uralják az arcképet annak ellenére, hogy a nagy bajusz dominálni szokott. A ma­gas peremen belül köriratban a név, a születés és az elhalálozás évszáma látható. A Zsolnay-féle porcelánból készült érme lényegében azonos a Berán által öntött ólomérmével. Az arc, a ruházat, a felirat stb. egyezik. Ezen az érmén Sem­melweis tarkója mellett a háttérből kidomborodó „Berán Lajos" felirat olvasható. Hasonló a 90 mm átmérőjű bronzportré is Berántól. A művész e változatok­kal kísérletezett, hogy minél tökéletesebben állítsa elénk Semmelweist. Berán Lajos (1882—1943) Teles Ede tanítványaként kezdte, majd Bécsben foly­tatta tanulmányait. Szobrász, de főleg éremművész. Az arcképek domborművű megalkotásában szerzett különös elismerést. Trefort, Thaly, Fadrusz, Erkel, Petőfi és Körösi Csorna Sándor dombormű-arcképei ismert művei emléktáblákon és érméken. Az állami pénzverde igazgatója volt.

Next

/
Thumbnails
Contents