Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 45. (Budapest, 1968)

TANULMÁNYOK - Molnár Gyula: Konyár egészségügyi körülményei a XVIII—XIX. században

címmel. Ebben a kora leghíresebb külföldi orvosainak gyógynövény-ismereteit felhasználva, felsorolja hazánk flóráját, azoknak gyógyító hatását. Tette ezt azzal a szándékkal, hogy az ártalmas kuruzslószerek használatát ellensúlyozza a hasznos gyógynövények ismertetésével. Könyvének számos megállapítása ma is érvényes, és évszázadokon át az egyik legnépszerűbb orvosi könyv lett. A XVIII. század végéig tartó boszorkányperek azonban azt bizonyítják, hogy a legnépszerűbb hasznos könyv sem tudta kiszorítani egészen napjainkig a boszorkányos hitben álló kuruzslók népszerűségét. A boszorkányperek jelentős részében a gyógyító eljárások mikéntje körül forog a tanúkihallgatás. [7], Ilyen boszorkányper zajlott le Konyáron is 1764-ben, amelynek vádlottja Gallyas Erzsók, aki a felsorakozott tanúk vallomása szerint számos beteget gyógyított a faluban, több-kevesebb sikerrel. Gyógymódjai között szerepel ilyen : a dagadt lábat meleg disznóganajjal kell kötözni, a fájós szemet a kisgyermek első ürülékével bekenni, másnak „három szál füvet adott, hogy azt törje meg, vízbe vegye be, amitől jobban is lett." Viszont a kisgyermek, akinek a pelenkáját Erzsók ellopta, attól kezdve beteg lett, az anyja teje pedig elapadt. Ebben a perben szerepel tanúként egy itt lakó „öreg doctor", de arról semmi adat sincs, hogy valóban képzett és a községben szolgáló orvos volt-e, vagy pedig egy másik kuruzsló [8], A falu egészségügyi történetében jelentős helyet foglalnak el a gyógykovácsok is. Ők nemcsak az állatgyógyászatnak voltak mesterei, hanem az embergyógyászat bizonyos vonalán is tevékenykedtek. Csontrakó, sebet, daganatot kezelő, néha recepteket is ajánló szakemberként ismerték őket. Konyáron a XVIII. században Erdélyből települt Kamuti-család volt híres gyógykovács. Tudományuk apáról fiúra szállott és számos receptjük maradt fenn az 1700-as években írott kéziratos könyvükben [9], Ebből valók az alábbiak is: „Nehéz hurut, belső nyavalya ellen: Pápa füvet Jakab havának 27/dik nap legjobb erejében vagyon, harmaton kell szedni. — Hektika és nehéz lélegzet ellen: Veronika füvet kell szedni Pünkösd hava 19-dik délelőtt, férhelyt kell szárítani, hol az nap ne érje, vizet venni napfeljöttekor, az harmaton kell szedni, betonibával timporálva kell szedni, Hasznos. Nehéz nyavalya ellen: Csombor füvet etzetben meg kel főzni, igya (olvashatatlan szó) tartozóval. Katánkóró virág, fejér butykóró virág, Sat (án?), .fű, vad körtvély gyöngy. Az ökör szemű fű virága jó a Sárgaság ellen, pápa fű ereje meg vagyon írva, lehet akár borba, akár vízbe inni jó." Az egészségügyi hagóság tevékenységének jelentős része az országos méretű járványos betegségek megelőzésére, leküzdésére irányult. A vármegyei főorvos a múlt század elején a falusi lelkészeket is belevonta ezekbe a tájékoztató, felvilágosító jellegű szolgálatokba, mint olyanokat, akik közel állanak a falusi néphez. A jó szándék igen gyakran hajótörést szenvedett a passzív ellenálláson és a rendeletekkel szemben tanúsított ellenséges magatartáson. Országos méretű veszedelmet jelentett ez időben a déli országrészen beszivárgó pestisjárvány. A ha-